„Elkezdődtek az egyeztetések annak a monitoringrendszernek a kiépítési lehetőségéről, amely nemzetközi összehasonlításban is hiteles és tényszerű képet tud adni arról, vannak-e Magyarországon, és ha igen, milyen jellegű antiszemita vagy kisebbségellenes jelenségek, mi az ezzel kapcsolatos társadalmi megítélés és mik az intézményi reakciók” – erről tájékoztatta Gál András Levente kormánybiztos tavaly nyáron az amerikai kormány, illetve a zsidó közösség képviselőit.
forrás: HVG
Az azóta a kormányból távozott volt közigazgatási államtitkár – aki a magyarországi zsidó közösség ügyeivel is foglalkozott kormányzati szinten – valóban kézbe vette az ügyet, s egy hozzá köthető cég megkezdte a rendszer kidolgozását.
Az Alapjogvédő Iroda Nonprofit Kft.-t a Gál kuratóriumi elnökségével működő Magyar Közigazgatási és Szervezetfejlesztő Kutatóintézet Alapítvány hozta létre. Mint Tollas Orsolya, az alapítvány igazgatója a HVG kérdésére kifejtette, a „nonprofit társaság alapvető célja, hogy hozzájáruljon az antiszemitizmus mérésével kapcsolatos, eddig hiányos magyarországi adatközlések pótlásához”. Ehhez begyűjtené az állami szervezeteknél, mindenekelőtt a rendőrségnél és az ügyészségnél keletkezett adatokat, és sajtófigyelést is végezne. Emellett évente, országos mintán, egy-két reprezentatív közvélemény-kutatást is készítene. Lehetőség lesz arra is, hogy egy zöld számon bárki bejelentést tegyen általa észlelt antiszemita cselekményekről, s Tollas elmondása szerint „a bejelentések alapján adott esetben vizsgálat indítható”. A független, nonprofit kft a tervek szerint szorosan együttműködik majd az adatgyűjtés és adatközlés során a magyarországi zsidóság vallási és civil közösségeivel is.
E szervezetek egyelőre nem sokat tudnak a tervekről. „Korábban valóban volt szó ilyen kormányzati kezdeményezésű monitoring felállításáról. Azt azonban, hogy ez valóban megalakul, most hallom először” – mondta lapunknak Köves Slomó rabbi, az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség (EMIH) vezetője. Hasonlóan nyilatkozott Feldmájer Péter, a Mazsihisz vezetője is, aki hozzátette: meglepődtek, hogy pont Gál fogott neki a monitoringrendszer kiépítésének. A Mazsihisz és Gál viszonya ugyanis enyhén szólva sem volt zökkenőmentes, Feldmájer például, Gál nevének említése nélkül, egy brüsszeli meghallgatáson kijelentette: „az a kormánybiztos, aki a zsidóság ügyeivel foglalkozik, egy megbeszélésen ellenkező előjelű vészkorszakról beszélt”, ami szerinte azt jelenti, hogy „a kormányzat egyes tisztségviselőitől sem állnak távol a zsidóellenes nézetek”. A zsidó egyházi szervezeteknek járó állami apanázs feletti osztozkodás során pedig a Mazsihisz vezetői levelet írtak az államtitkárnak: „Ön olyan történelmi bűn elkövetését tervezi, amelyhez mérhetőt a zsidótörvények óta nem követtek el a magyar zsidósággal szemben.” Feldmájer Péter ugyanakkor elmondta, hogy bár ők is készítenek rendszeres havi összefoglalót a magyarországi antiszemita incidensekről, az Alapjogvédő Iroda Kft. által tervezett munkát fontosnak tartják és részt vesznek benne. Köves Slomó is azt hangsúlyozta, hogy „a dolog hitelességét alapvetően az határozza majd meg, hogy kik adják ennek a szakmai autentitását”. Mivel az iroda tájékoztatása szerint megnyerték a szakmai irányításra Kovács Andrást, a Közép-európai Egyetem professzorát, Feldmájer is azt mondta lapunknak, hogy „Kovács professzor a téma legkiválóbb hazai kutatója”, s ezért vele együtt tudnak működni.
A cég e munkára alapvetően pályázati, s részben kormányzati pénzekre számíthat, s az amerikai érdeklődés a tervek iránt azt is jelzi, hogy akár onnan is szert tehetnek támogatásra. Nem zárható ki az együttműködés a 2011-ben alapított Tom Lantos Intézettel sem, s amerikai tárgyalásai során Gál találkozott is Tomicah Tillemann külügyminiszteri tanácsadóval, Tom Lantos unokájával. Az intézetet egyébként februártól új igazgató vezeti, Bíró Anna-Mária, a londoni székhelyű Minority Rights Group korábbi munkatársa személyében.
Az Alapjogvédő Iroda Kft. negyedévente készít majd gyorsjelentéseket, s évente egy nagyobb összefoglaló jelentést. Ez nyilván a kormánynak is jól jön, hiszen ezzel megvalósul az általa nemzetközi színtéren is vállalt antiszemitizmus-monitoring, s Tollas Orsolya szerint „a jelentésen keresztül Magyarország eleget tehet a vonatkozó európai uniós ajánlásnak is”.