A polgári időszámítás kezdete előtti IV. század végéről – III. század elejéről származó, magányos sírt a jeruzsálemi Derech Hevron mentén, nem messze Rámát Ráchel kibuctól fedezték fel az Izraeli Régészeti Hatóság munkatársai, írja az Arutz7. A sírbarlangban – a hellenisztikus korszak Jeruzsálemben és környékén ritka bizonyítékaként – egy fiatal nő elhamvasztott maradványaira, nevezetesen elszenesedett csontokra leltek, mellette pedig egy tökéletes állapotban megmaradt, szintén rendkívül ritka tükrös dobozt találtak.
Dr. Gáj Stiebel, a Tel-Avivi Egyetem régészeti és ókori közel-keleti tanszékének professzora szerint ez a legkorábbi hamvasztásos temetkezés, melyet Izraelben a hellenisztikus korszakból feltártak. A csontok mellett meghajlított vasszögeket is találtak, és egy becsukható, bronzból készült tükröt.
„Ez az egyetlen ilyen jellegű tükör, melyet eddig Izraelben felfedeztek, és a hellenisztikus világból mindössze 63 hasonlót ismerünk”
– mondta a feltárást vezető régész, Liát Oz, aki azt is elmondta:
„A tükör olyan kiemelkedő minőségű, hogy ennek köszönhetően kitűnő állapotban maradt fenn, mintha csak tegnap készült volna”.
A kutatók szerint a tükör az elhunyt tulajdona volt. Ami pedig az ő személyazonosságát illeti, minden bizonnyal a hellenisztikus hadsereg vezető tisztje vagy a hellenisztikus kormányzat egyik hivatalnokának kísérője volt egy izraeli hadjárat során. A szakértők kiemelték, hogy hasonló jellegű tükrös dobozokat a hellenisztikus világban többfelé sírokban, illetve templomokban találtak. E tükrök a nemet jelző műtárgyak ritka példái közé tartoznak: ilyesmit csakis görög nők használtak. Felületüket többnyire vésett díszek vagy kidolgozott reliefek ékesítették, melyek idealizált nőalakokat és istennőket, különösképpen Aphroditét, a szerelem istennőjét jelenítették meg.
„A felfedezéssel kapcsolatos legizgalmasabb kérdés így hangzik: mit keres egy görög nő sírja a Jeruzsálembe vezető főút mentén, messze minden korabeli településtől? A sír különösen izgalmas volt a számunkra, mert Jeruzsálemből és környékéről igen ritkák a régészeti leletek a hellenisztikus kor elejéről”
– mondta dr. Stiebel.
A válaszhoz a ritka és drága tükör, a hamvasztás ténye, valamint a vasszögek vezettek el. A nő feltehetőleg nem férjezett asszony, hanem kísérő vagy társ (kurtizán/hetéra) volt. Férjezett asszonyok nemigen hagyták el görögországi otthonaikat és különösképpen nem kísérték el a férjüket egy hadműveletre. Az, hogy a környéken nincs település, megerősíti azt a tényt, hogy görög nőről van szó, aki magas rangú katonatisztet vagy kormányzati tisztségviselőt kísért, és út közben temették el. A tükör szintén árulkodó jel: „A hasonló bronztükrök drága luxusterméknek számítottak, és egy görög nő kétféleképpen juthatott hozzá: vagy esküvő előtt, a hozomány részeként, vagy pedig ajándékként, melyet egy férfi adott a hetérájának. A tükör ez esetben többek közt a kliens és a hetéra közti kapcsolatot és intim viszonyt szimbolizálta. A hetérák az ókori görög társadalmi rendszer részeiként működtek: ennek keretei közt nők – például a japán gésákhoz hasonlóan – a kísérő szerepét töltötték be, nem pedig kizárólag vagy főleg szexuális szolgáltatást nyújtottak. Közülük némelyek hellenisztikus görög uralkodók, magas rangú generálisok vagy híres személyiségek törvényes feleségévé lettek. A hetérák irodalmi szalonokat működtettek és templomokban közszemlére tett szobrok és festmények múzsái voltak.
„Ez a [most felfedezett] sír minden valószínűség szerint egy görög eredetű nő sírja. A nő a hellenisztikus hadsereg vagy kormány egyik magas rangú tagját kísérte Nagy Sándor hadjárataiban, vagy még inkább az ő örököseinek csatáiban”
– foglalták össze a kutatók.
A kutatás eredményeit és a tükröt október 11-12-én tartott régészeti konferencián mutatják be Jeruzsálemben.