Több mint 200 adományozója volt idén a Kőszegi Zsidó Hitközségnek, amelyről sokan azt sem tudják, hogy létezik. A városban augusztus végén több százan látogathatták meg a felújított zsinagógát. Mi az oka, hogy mindebből kihagyják a helyi közösséget? Erre ad választ a Bennem Élő Eredet cikke.
Nem olyan régen ismét sokan keresték fel a pár hete — 70 év után — első alkalommal nagy nyilvánosság előtt megnyitott kőszegi zsinagógát. A város különféle oktatási és kulturális szervezetekkel közösen megvalósított programsorozatát szeptember 18-ra időzítették, ami a „Kulturális Örökség Napja” Magyarországon. Kőszegen ezt a „Kőszeg Rejtett Kincsei” címmel hirdették meg, és az egyik reklámanyagon is a zsinagógát tüntették fel. Ez is mutatja, hogy a régi pompáját visszanyert épület mennyire fontos Kőszeg számára. Vajon mennyire „rejtett” a város zsidó közössége?
Legutóbbi összeállításunkban megszólalt szereplők mindegyike — még azok is, akik valamilyen oknál fogva név nélkül nyilatkoztak — azt állította, hogy márpedig „Kőszegen zsidó hitközség nincs”. Nos, cégbírósági jelentések tanúsítják az ellentétét.
Minderre egy, a napokban nyilvánosságra kerülő adóhatósági beszámoló emlékeztetett: az egyházaknak adományozható idei 1%-os adózási kimutatás szerint ugyanis nem hogy létezik, de 233(!) támogatóval több mint 2 millió forinthoz jutott a szervezet.
A NAV által közzétett listán szereplő zsidó szervezetek között új zsidó vallási szervezetként jelent meg a Kőszegi Zsidó Hitközség.
Pedig már négy éve működik, és elnökük szerint 22 tagból álló társaságról van szó, akik a nagyobb ünnepek mellett heti rendszerességgel gyakorolják vallásukat. Ehhez ráadásul saját közösségi házuk is van, a Tanulás Háza néven Kőszegen.
Telefonon megkerestük Mezei Péter elnököt, akitől sok mindent megtudtunk. Az elnök azonban nem járult hozzá ahhoz, hogy szavait idézzük. Ezt tiszteletben tartva mégis szeretnénk rögzíteni néhány gondolatát, hogy Követőink kicsit tisztábban lássanak az igencsak szövevényes és feltehetően folytatásos történettel kapcsolatban.
Mezei szerint gáncsoskodás zajlik ellenük, hiszen működő közösségük van, még akkor is, ha egyesek szemében szálkát jelentenek. Az elnök szerint nem őket minősíti, hogy sem a most hétvégi, sem pedig az augusztus végi rendezvényekre nem hívta meg őket senki.
A bíróságon bejegyzett, de facto létező szervezet első embere arra a kérdésünkre, hogy vajon miért hallhattuk azt, hogy szervezetük nem létezik, és a városban nincs is közösség, fontosnak érezte kiemelni, hogy jó viszonyt ápolnak mind a Mazsihisz, mind pedig az EMIH vezetőivel, és nem érti a kétkedőket.
Arra a felvetésünkre, hogy minek tulajdonítja, hogy a tagságuknál tízszer több embert sikerült rábírniuk arra, hogy az egy százalékukkal őket támogassák, Mezei arról beszélt, hogy ők nem kéregettek senkitől, és az eredményességük hosszú évek szervezésének munkáját dicséri.
Erről a munkáról erősen megoszlanak a vélemények. Szántóné Balázs Edit történész, Vas megye és a kőszegi zsidóság ismert kutatója például arról beszélt nekünk, hogy a hitközség pusztán egy „papíron létező jogi személy”, amelynek működése értékelhetetlen.
„A városban mindenki tudja, hogy nincsen egy minjenre való zsidó férfi a hitközségben, vezetőjük hitelessége pedig több mint kérdéses” — fogalmazott a Felsőbbfokú Tanulmányok Intézete (FTI-iASK) Zsidóságtörténeti Kutatócsoportjának vezetője.
Más — név nélkül nyilatkozó helybéliek — egyenesen „szélhámosnak, erkölcstelen csalónak” nevezték Mezeit, sőt, gyanús körülmények között zajlott pár éves szombathelyi zsidó hitközségi elnökösködéséről is dehonesztáló megjegyzéseket tettek. Ezekkel a súlyos vádakkal szembesítettük Mezei Pétert is. Ő azonban határozottan arra emlékeztetett, hogy a bírósági beszámolóik hitelesek, és minden fillérrel el tudnak számolni. Szerinte ha konkrét visszaélés gyanúja merült volna fel, már feljelentették volna.
Meg szerettük volna tudni azt is, hogy a közösség mit tervez a felajánlott több mint két millió forintos adományból, nos, Mezei nem adott egyértelmű választ. Csak arról adott tájékoztatást, hogy szeretnék folytatni munkájukat és a közeljövőben minderről a tagsággal közösen fognak határozni.
Korábban egy helyi lapnak Mezei egy „nagy tervükről” is nyilatkozott, amely szerint az országhatáron túl is akarják hallatni hangjukat. A burgenlandi részen ugyanis nincsen zsidó hitközség, és már felvették a kapcsolatot a határhoz közeli települések önkormányzataival azért, hogy lehetőséget kapjanak kulturális, történelmi, gasztronómiai bemutatókra és előadások megtartására.
A városban 1951-ben szűnt meg, és hosszú ideig nem volt izraelita hitközség. A 2010-es évek közepén született meg a gondolat a hitközség újbóli létrehozására. Először 2017 decemberében rendeztek egy hanukai gyertyagyújtást a városban. Ezt Mezeiék szervezték.
Úgy látszik, különösen szeretik ezt az ünnepet, mert idén a nagykanizsai, zalaegerszegi, valamint keszthelyi zsidó közösséget is szeretnék meghívni egy hanukai rendezvényükre, amelyet részben már maguk is a felújított zsinagógában kívánnak ünnepelni.
És hogy mire fel ez az egész zavaros történet? Alighanem köze lehet ehhez a több mint 650 millió forintos állami támogatással felújított zsinagógának is. Helyesebben annak működtetéséhez, üzemeltetéséhez.
Azt jelenleg a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. tulajdonolja, külön kérvénnyel lehet tőlük megszerezni az épület kulcsát, és az ideiglenes használati jogot.
A NAV listája a zsidó vallási szervezeteknek felajánlott 1%-os adományokról 2022-ben
Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége: 11.885 fő 109.897.354 Ft.
Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség: 2.502 fő 17.306.608 Ft.
Szim Salom Progresszív Zsidó Hitközség: 459 fő 3.666.178 Ft.
Magyarországi Autonóm Orthodox Izraelita Hitközség: 333 fő 2.585.774 Ft.
Bét Orim Reform Zsidó Hitközség Egyház: 283 fő 2.529.391 Ft.
Kőszegi Zsidó Hitközség 233 fő 2.105.296 Ft
A zsinagóga mellett úgy tudjuk, akadnak még a városban olyan ingatlanok, amelyeket egykoron a zsidó közösség tulajdonolt. Mezei Péter ezzel kapcsolatban sem szégyenlősködött. Mondott nekünk egy elég erős mondatot, amit az ő kérésére nem idézhetünk pontosan, azonban annak tartalmáról jogunkban áll jelenteni: eszerint nem fogják tétlenül nézni azt, hogy bizonyos történelmi jogok alapján az ingatlanokkal kapcsolatos ügymenetből kihagyhassák szervezetüket.
Örömmel vennénk, ha lenne valaki, aki hozzá tudna járulni ahhoz, hogy tisztább képet kaphassunk a kőszegi történésekhez. Elsősorban a Kőszegi Zsidó Hitközség tagjainak véleményét várjuk, és olyanokét is — lehetőleg névvel –, akik bizonyítékokkal tudják alátámasztani a szervezet jelenlegi vezetőjével kapcsolatos véleményüket.
Addig is maradnak „Kőszeg rejtett kincsei” mellett a város zsidóságának „rejtélyes, rendezettségre rászoruló” közösségének gyaníthatóan folytatódó története.