Jóllehet, a mezüzét az ajtófélfákon kell elhelyezni a zsidó otthonokban, van olyan ember is, akiben megfordult, hogy esetleg a nyaklánca medáljaként viselje azt. A furcsa kérdésre adott választ Yehuda Shurpin tollából olvashatjuk eredetileg a chabad.org oldalán.
Ha az elsőre kissé meghökkentőnek tűnő kérdés csupán egy mezüzetok alakú fémdarabkára vonatkozik, akkor a válasz egyszerű: semmi gond nincs annak viselésével, és vallási jelentősége sincs. Ha viszont valaki azt fontolgatná, hogy egy valódi mezüzetekerccsel ellátott medált viseljen, akkor mindenképp olvassa el az alábbiakat:
A Talmud számos helyen kifejti, hogy a mezüze védelmet nyújt a tulajdonosa számára, ugyanakkor ez a védelem és maga a mezüze micvája kizárólag az ajtófélfán való megfelelő elhelyezésével teljesíthető. Ennek ellenére találhatunk feljegyzéseket arról, hogy emberek már évezredek óta használják a mezüzét amulettként is, például a Misna (Keilim 17:16.) megemlít egy olyan sétabotot is, melynek egy része ki van vájva, hogy oda mezüzetekercset helyezzenek el védelem céljából.
A mezüzetekercs külső oldalára Isten „Sádáj” (ש-ד-י) neve van felírva, melyet a kabalisták úgy magyaráznak, hogy ez a név az „Izrael kapuinak őrzője” (שומר דלתות ישראל) rövidítéséből fakad, mely a mezüze által nyújtott védelemre utal. Ennek fényében a poszt-talmudi időszakban élénk viták folytak, hogy ez a védelem bármilyen mezüzéből származhat, vagy csak a megfelelően elhelyezettekből.
Sokan azon a véleményen vannak, hogy még azoknak a mezüzetekercseknek is van bizonyos mértékű védelmező erejük, melyek nem az ajtófélfához vannak rögzítve. Ennek megfelelően a Lubavicsi Rebbe azt tanácsolta, hogy bizonyos egészségügyi problémákkal küzdő egyének hordjanak maguknál mezüzetekercset (természetesen amellett, hogy otthonukban az összes előírt ajtófélfán kóser mezüze van felfüggesztve).
Vagyis létezik olyan eset, amikor az ember magánál mezüzetekercset hordhat, de helyes-e a mezüzét a nyakban lógatni?
A Tóra alábbi versét (5Mózes 28:66.): „És életed függőben lesz előtted, rettegni fogsz éjjel-nappal és nem fogsz bízni életedben.” – a Talmud úgy magyarázza, hogy a tfilinre vonatkozik, hogy tiszteletlenség az imaszíjat szögre, vagy akármilyen fogasra akasztani. De vajon ugyanilyen tiszteletlenség lenne a mezüzetekercset láncon hordani?
Az elmúlt század két kiemelkedő zsidó jogi döntéshozója Mose Feinstein rabbi és az Ovádjá Joszef egyaránt kifejti, hogy a Talmudnak a szent tárgyak felakasztásával szembeni óvása nem vonatkozik az emberi testre való felfüggesztésére. Oly annyira nem, hogy amikor az ókorban a zsidó királyok azt a parancsot kapták, hogy állandóan legyen náluk egy tóratekercs, akkor ezt úgy oldották meg, hogy a tekercset a karjukra akasztották (Szánhedrin 22/a).
S mint jelent ez a gyakorlatban? A mezüze nyakban való viselése kihívást jelent, hiszen a mezüzetekercset (csakúgy mint bármilyen más szentírást) nem lehet bevinni a fürdőszobába vagy bármilyen más tisztálatlan helyre, hacsak nincs befedve két átlátszatlan réteggel. Illetve nem csupán nem hordhatná ezt a „medált”, de azzal egy szobában sem tartózkodhatna intim kapcsolat során. Ez pedig a gyakorlatban azt jelentené, hogy a mezüzetekercses nyakláncot minden alkalommal le kellene venni, amikor a hordozója a fürdőhelyiségbe lép vagy csak átsétál egy tisztátlan helyen.
Vagyis a mezüzetekercses nyaklánc megengedett, és bizonyos védelmet is nyújt a hordozójának, viszont fontos hangsúlyozni, hogy senki se tévessze szem elől a mezüze valódi micváját, hogy otthonainkba a megfelelő ajtófélfákra kóser mezüzéket helyezzünk el, mert azok ereje sokkal erősebb, mint bármilyen nyakláncé!
Fotó: Rafael Jewelry
További cikkeinket is megtalálja Facebook-oldalunkon.