Azt tartják, az antiszemitizmushoz nincs szükség zsidókra. Erre hosszú évekig Lengyelország volt a példa, ahonnan a II. világháború után eltűntek a zsidók: A lengyel zsidó közösséget, mely a második legnagyobb volt a világon, a nácik gyakorlatilag megsemmisítették, a megszállók zsidók millióit ölték meg. A zsidógyűlölet viszont a háború után is megmaradt. Napjainkra a helyzet csak annyiban változott, hogy Lengyelországban megjelent és éppen virágozni kezdett néhány zsidó közösség, ám a törvények most is felveszik ellenük a harcot. Lengyelországban a náci időkhöz hasonlatosan, most ismét betiltották a kóser vágást.
Bár az európai unió alaptörvényei szabad vallásgyakorlást biztosítanak minden európai polgár számára, az utóbbi években furcsa szabályozások kezdtek megjelenni. Luxemburg, Svédország, Norvégia, Svájc és Izland már korábban betiltotta a kóser vágást. Hollandiában az Állatok Pártja 2011 szeptemberében elérte, hogy a parlament törvényt hozzon a kóser és a halal vágás betiltásáról, ám ezt a törvényt néhány hónappal később megsemmisítették. A kezdeményezők azzal érveltek, hogy egy korábbi parlamenti döntés értelmében nem vágható le állat kábítás nélkül. A törvényjavaslat azonban nyíltan a zsidó és a muzulmán mészárosok gyakorlata ellen irányult, ahol tilos az állat elkábítása. Holott zsidó sakterek véleménye szerint a rendkívül élesre köszörült haleffel levágott állat sokkal kevesebb szenvedésnek van kitéve, mint a villanyárammal kábított jószágok.
Hasonló intézkedéseket, főleg antiszemita indokkal, a második világháború előtti légkörben hoztak Lengyelországban, több skandináv és balti államban, valamint Svájcban. A rituális vágásról szóló holland törvénytervezet volt az európai zsidó vezetők varsói találkozójának a témája, mely a legnagyobb rabbitalálkozó Lengyelországban a II. világháború óta. Lengyelország főrabbija, Michael Schudrich akkor azt nyilatkozta az AFP hírügynökségnek, hogy a schitát Európában utoljára a nácik tiltották be. Hozzátette, „bár senki nem állítja, hogy Hollandia náci ország lenne, ez az ügy mégis nyilvánvalóan nagyon rossz emlékeket ébreszt a zsidókban”. Szerinte a holland tilalom nem annyira a rituális vágásról, mint inkább „a kisebbségi csoportokkal kapcsolatos belső társadalmi problémákról” szólt.
Ezt a trendet követte Németország, ahol 2012 májusában be akarták tiltani a körülmetélést az orvosi ellátás hiányából fakadó veszélyre hivatkozva. Számos civil szervezet is a betiltást sürgette, gyermekvédelmi okokra hivatkoztak, és azt állították, csupán a holokauszt miatti bűntudat adott eddig is okot az engedélyezésére. A diskurzus nem volt mentes az antiszemita sztereotípiáktól sem.
A következő csapás a vallásszabadság ellen idén júniusban, Lengyelországban történt, ahol betiltották a kóser vágást. Egy januárban hatályba lépett alkotmánybírósági tilalom után a kormány engedélyezni akarta a rituális eljárást, ám a szejm múlt héten elutasította azt a törvénymódosító javaslatot, amely újra engedélyezte volna a kóser vágást és kóser vágóhidak működését az országban.
Az Európai Zsidó Szövetség elítélte a lengyel parlament döntését. Lengyel zsidó zervezetek szerint a parlamenti határozatban közrejátszottak a vallási előítéletek. Schudrich főrabbi és Piotr Kadlcik, a lengyelországi zsidó hitközségek szövetségének az elnöke nyilatkozatot adott ki, amely szerint Lengyelországban most az a „minden igazságot nélkülöző nézet győzött, hogy a kóser vágás állatkínzás lenne. Kadlcik elmondása szerint a kóser étkezési szokásokhoz néhány száz zsidó család tartja magát Lengyelországban. A döntés inkább csak vallási előítéleteket tükröz: a katolikus Lengyelországban a törvények engedélyezik a vadászatot, vagyis hogy állatokat kedvtelésből ítéljenek szenvedésre és halálra. A kóser vágás betiltása mögött így nehéz nem meglátni azt a „vészjósló képmutatást”, amellyel a szejm a lengyel állampolgárok egy részét diszkriminálta.
Lengyelországban jelenleg 20-30 ezer zsidó és ugyanennyi muzulmán él, akiket januárig országszerte 20 vágóhíd szolgált ki. Az Európai Unió elvileg előírja, hogy az étkezésre szánt állatokat a vágóhidakon elkábítsák, mielőtt megölnék őket, de kivételt tesz a kóser és a halal vágással, amelyet az Emberi Jogok Európai Bírósága vallási jognak tekint: A kóser vágás előírásai kategorikusan, a halal az esetek túlnyomó többségében megköveteli, hogy a leölendő állatok az eszméletüknél legyenek, amikor levágják őket. Lengyelországnak januárig szép bevétele származott abból, hogy a zsidó és a muszlim vallás által előírt szokásoknak megfelelően feldolgozott húst exportált Izraelbe, illetve a muzulmán országokba. A húsipar számításai szerint az exportált lengyel baromfihús tíz, míg a marhahús több mint harminc százaléka készült kóser vágással. A tilalom miatt most hatezer munkahely szűnt meg, miközben az országban a munkaképes lakosság 13 százalékának nincs munkája.