Még mindig zajlik a rekonstruálása, tulajdonképpen mi is történt azon a szörnyű október 7-i reggelen, amikor a terroristák betörtek Izraelbe. A hadsereg csak jóval a támadás után érkezett meg a legtöbb helyre. Riasztották a harckocsizó dandárokat is. A ynetnews.com a harcokban résztvevő egység tagjaival beszélt az eseményekről.
Először a határon állomásozó egyik bázisra mentek be, amely addigra teljesen megsemmisült. A Hamász terroristái mindenkit megöltek és senkinek sem volt fogalma arról, hogy mi történik – mondta az egyikük a lapnak.
A Peled-csapat, amely nevét az IDF ejtőernyős dandárparancsnokaként 1959-ben szolgált Jair Peledről kapta, egy mindössze nyolc-kilenc tagból álló terrorelhárító egység. Amikor a harcok megkezdődtek egy olyan tank személyzetéhez csatlakoztak, amelyik kizárólag nőkből áll. A harcok egy összecsapással kezdődtek a gázai határ közelében lévő izraeli települések felé vezető úton, ahol több tucat terroristával harcoltak – idézte fel a történteket a páncélos alakulat századparancsnoka. Ezután átkutatták a területet, hogy megbizonyosodjunk arról, hogy nincs több fegyveres.
„Aztán elértük a határt, ahol rájöttünk, hogy amit átéltünk, az csak a kezdet”
– mondta a tiszt.
A terrorelhárító egység egyik tagja azt emelte ki, hogy
„a női harckocsi személyzet tagjai a csapatunk közelében állomásoztak, és csodálatosak voltak. Hihetetlenek.”
„Óriási segítséget nyújtottak nekünk. Megérdemlik a kitüntetést. Úgy működtek, mint egy olajozott gépezet, olyan professzionális szinten, ami minden harckocsi legénységtől elvárható. Körülbelül 40 percig harcoltunk a térségben lévő 20 terrorista ellen, amikor megérkeztek, együtt felszámoltuk a támadók egységeit” – mesélte el a kommandós. Az összecsapásban bajtársuk Yiftah Gorni százados meghalt.
A harckocsizók fedezéket nyújtottak a lövészeknek, áttörték az egyik megszállt kibuc kerítését, ott harcba szálltak a terroristákkal, akik tucatjával voltak. Füsttel is fedezték a katonákat, hogy kimenekíthessék a sebesülteket.
„Elvesztettem az időérzékemet. Csak azt tudom, hogy a nők úgy harcoltak, mint az oroszlánok. Hallottam őket a rádióban, beleértve a parancsnokukat, Or Ben Jehudát, aki a legmagasabb szinten állt helyt”
– emlékszik vissza a különleges egység tagja.