Az Izrael és a Hamász között létrejött megállapodással kapcsolatban továbbra is sok a megválaszolatlan kérdés.
Az Izrael és a Hamász között létrejött új tűzszüneti megállapodás számos részlete még tisztázatlan, ám a tervek szerint a túszok szabadon engedése már a jövő hét elején megkezdődhet. A megállapodás értelmében húsz élő túszt bocsátanak szabadon egy csoportban, miközben több száz palesztin fogoly – köztük súlyos bűncselekményekért elítélt terroristák – is elnyerheti szabadságát. A tűzszünet már életbe lépett, Izrael részben visszavonul a Gázai övezet sűrűn lakott területeiről, ugyanakkor fenntartja ellenőrzését stratégiai pontok felett.
Az Izrael-Hamász megállapodás részletei
A megállapodás két szakaszra oszlik: az „A fázisban” a túszok és foglyok cseréjére, valamint a harcok befejezésére kerül sor; a „B fázis” a háború utáni rendezést célozza, beleértve a Hamász lefegyverzését, egy új palesztin kormányzati hatóság létrehozását és nemzetközi békefenntartók telepítését. Ebben azonban komoly nézeteltérések mutatkoznak: míg Egyiptom és az Egyesült Államok a teljes leszerelést sürgeti, a Hamász vezetése kijelentette, hogy csak a palesztin állam létrejötte után hajlandó fegyvert letenni.
A közvetítők – Katar, Egyiptom és Törökország – különböző politikai és gazdasági érdekek mentén próbálják stabilizálni a térséget, miközben Szaúd-Arábia és az Egyesült Arab Emírségek a háború utáni újjáépítésben vállalnának szerepet. Ugyanakkor izraeli szakértők attól tartanak, hogy az IDF visszavonulása teret adhat a Hamász újjászerveződésének, ami hosszú távon veszélyeztetheti a térség biztonságát.
A Trump-adminisztráció által kidolgozott terv sikeressége azon múlik, hogy a felek – és a közvetítők – mennyire tudnak egyensúlyt találni a túszok biztonságos visszatérése, a palesztin önrendelkezés, valamint Izrael biztonsági érdekei között. Az Izrael Hayom szerint jelenleg ez a háború utáni korszak legösszetettebb és legkényesebb diplomáciai megállapodása.
Az Israel Hayom megpróbálta a lehető legjobban tisztázni a Izrael-Hamász tűzszünet kapcsán felmerülő kérdéseket, a Neokohn írását szemlézzük.
Mikor engedik szabadon a túszokat?
Donald Trump elnök, a közvetítők és a Hamasz forrásai szerint a túszok szabadon bocsátása várhatóan a jövő hétfőn kezdődik. A hétvégén a Hamasznak meg kell kezdenie a túszok szabadon engedésének előkészítését az úgynevezett „biztonságos helyeken”.
Húsz élő túszt fognak szabadon engedni egy csoportban, egy várhatóan rövid időn belül lezajló művelet során.
A korábbi megállapodásokkal ellentétben nem lesznek cinikus propagandaceremóniák. Azonban nem világos, hogy a terrorszervezetek valóban betartják-e a megállapodást. Az elhunyt túszok szabadon bocsátása várhatóan szintén hétfőn kezdődik, de nem mindenkit adnak vissza azonnal. A Hamász azt állítja, hogy először „meg kell találnia” néhányukat.
Ugyanakkor hétfőn több száz palesztin terrorista szabadon bocsátása is megkezdődik. Pénteken az izraeliek még petíciót nyújthatnak be a Legfelsőbb Bírósághoz bizonyos foglyok szabadon bocsátása ellen.
Mikor lép hatályba a tűzszünet?
A tűzszünet ma lépett hatályba, miután az izraeli kormány jóváhagyta a megállapodást. A gyakorlatban az izraeli védelmi erők műveleteit az elmúlt napokban már minimálisra csökkentették, főként a védelmi intézkedésekre és a civilek Gázavárosba való visszatérésének megakadályozására összpontosítva.
Mit tartalmaz a Trump-terv?
A terv szakaszokra oszlik: egy teljes túszmegállapodás, majd egy háború utáni szakasz. Az A fázis az élő túszok szabadon bocsátását és legalább néhány elhunyt – ideális esetben az összes – visszaszolgáltatását foglalja magában 250 életfogytiglani börtönbüntetést töltő terrorista, a 2023 októbere óta fogva tartott körülbelül 1700 gázai szabadon bocsátása, a háború befejezése és az izraeli védelmi erők részleges kivonása fejében.
A B fázis a még tárgyalás alatt álló kérdésekre összpontosít: a gázai terrorszervezetek lefegyverzése, egy új kormányzó hatóság létrehozása, egy nemzetközi erő telepítése és az izraeli erők folyamatos kivonása. Alapvető nézeteltérések vannak, különösen a leszerelési záradékkal kapcsolatban. Míg Egyiptom azt állítja, hogy a Hamász hajlandó rakétáit egy arab szervezetnek átadni, a Hamász külföldi vezetése ragaszkodik ahhoz, hogy megtartják fegyvereiket, amíg létre nem jön a palesztin állam, és véget nem ér a „megszállás”.
Kik a szabadon bocsátott palesztinok?
Amint azt korábban említettük, több száz terroristát, sokuk kezén vér tapad, szabadon bocsátanak. Izrael és a Hamász között vita folyik hat „magas rangú fogoly” körül (Marwan Barghouti, a Fatahtól, Ahmad Szaadat, a Népi Front Palesztina Felszabadítása mozgalomtól, valamint Ibrahim Hamed, Hasszan Szalameh, Abdullah Barghouti és Abbas al-Sayed a Hamásztól). Csütörtök estig Izrael ellenezte szabadon bocsátásukat, de a Hamász továbbra is bízik benne, hogy legalább párat szabadon engednek közülük.
Melyek a tervezett visszavonulási vonalak?
Az A fázisban Izrael részleges visszavonulást hajt végre a Trump eredeti térképén felvázolt „sárga vonalig”, kisebb módosításokkal.
Ez azt jelenti, hogy visszavonul a sűrűn lakott területekről, miközben megtartja az ellenőrzést a Gázai övezet körülbelül fele felett, beleértve a stratégiai helyszíneket, mint például a Philadelphi-folyosót. A B fázis szélesebb körű visszavonulást irányoz elő, további megállapodások elérésétől függően.
Mik a közvetítők érdekei a megállapodásban?
Miután Izrael Dohában megkísérelt meggyilkolni a Hamasz magas rangú vezetőt, Benjamin Netanjahu miniszterelnök bocsánatot kért Katartól, és az Egyesült Államok garanciát vállalt a jövőbeli csapások elleni védelemre. Ez megnyitotta az utat Katar visszatéréséhez a közvetítési folyamathoz.
Egyiptom elérte a gázai áttelepítési terv meghiúsulását, amely aggodalmat keltett a területére érkező újabb menekülthullám miatt. Kairó a húszi fenyegetések megszüntetését is szorgalmazza a Vörös-tenger hajózási útvonalai ellen, ami lehetővé tenné a forgalom megújulását a Szuezi-csatornán keresztül, amely Egyiptom egyik fő bevételi forrása.
Recep Tayyip Erdoğan török elnök védelmi és diplomáciai kapcsolatainak megerősítésére törekszik Trumppal, különösen a fegyverüzletek és a háború utáni Szíriában fennálló közös érdekek terén, ahol egy törökbarát iszlamista kormány alakult meg.
Milyen szerepet játszanak más arab országok?
Az Egyesült Arab Emírségek háború utáni szerepet kíván betölteni Gázában, és már több humanitárius projektben is részt vesz ott a „Nemes Lovag Hadművelet” keretében.
Szaúd-Arábiának, amely élen járt a palesztin állam globális elismeréséért folytatott nemzetközi törekvésekben, utat kínálnak egy ilyen állam felé. Azonban továbbra sem világos, hogy ez elegendő lesz-e az Izraellel folytatott normalizációs tárgyalások folytatásához. Jordánia eközben megpróbálja megnyugtatni nagyszámú palesztin lakosságát, amely Gáza és Hamász melletti tüntetéseket szervezett.
Képes lesz-e a Hamász talpra állni?
Minél mélyebbre vonul vissza az IDF, annál nagyobb működési szabadsága lesz a terrorszervezetnek új ügynököket toborozni, kiképzést lebonyolítani, új parancsnokokat kinevezni, fegyvereket szerezni és új infrastruktúrát építeni. Ez a kockázat különösen akkor merül fel, ha a B fázis részeként Izrael kivonul a Philadelphi-folyosóról. Az arab média szerint a rafahi határátkelőhely mindkét irányban újra megnyílik, lehetővé téve a külföldön tartózkodó terroristák visszatérését Gázába.
Az újjáépítés azonban időt vesz igénybe. A Hamász és más csoportok több tízezer harcosukat és parancsnoki struktúrájuk nagy részét elvesztették. Továbbra is kérdéses, hogy Trump kormánya és a nemzetközi közösség mennyi szabadságot biztosít Izraelnek a Hamász újjáéledésének megakadályozására, beleértve a terroristák, a magas rangú vezetők és a kialakulóban lévő terrorinfrastruktúra elleni csapásokat, vagy akár új katonai műveletek indítását az elkövetkező években.
Kattintson ide, ha hozzá kíván szólni a Facebookon! További cikkeinket is megtalálja Facebook-oldalunkon.