„A fejemben járnak, és csodálom őket. Őket, akik túlélték a holokauszt borzalmait, majd új életet építettek… Ez a könyv az ő erejük lenyomata.” Újabb holokauszt-történetet feldolgozó kötet jelent meg az Álomgyár Kiadónál.
„Ez egy olyan nő története, aki átélte a poklot”
A helyszín Lengyelország egy idilli falva, ahol – legalábbis szereplőink kezdetben így érzik – a zsidó parasztok meg lengyel parasztok egyenlőek. A gyerekek a réten játszanak, az anyukák hideg limonádéval kínálják az arra járó vándor árusokat, bárcheszt sütnek és ellátják a ház körüli jószágokat. Az apukák szántanak-vetnek, eladják a terményt és elmennek a zsinagógába. Egy kislányt, aki itt nő föl, csupa napsugár és szeretet veszi körül, nagynénik, nagybácsik és unokatestvérek szövevényes hálózata óvja, terelgeti, és csak a falu szélén húzódó sűrű, sötét erdő mesebeli babonás rémei ijeszthetik meg.
De mi történik, ha a mesebeli rémek lábra kapnak, a világ összeomlik és minden elvész, amiben hittek, amiért dolgoztak, amire az életüket építették?
Adiva Geffen igaz történeten alapuló történelmi regénye egy zsidó nő, Sara (akit szerettei csak Surkának szólítanak) sorsát kíséri végig és különleges, egyedi módon idézi meg a sok hányattatást megért lengyel zsidóságra lecsapó végzetet. Az író Surka idilli gyerekkorával, majd a fiatalasszony életével párhuzamosan tájékoztat bennünket arról, hogy gyülekeztek a fellegek és hogyan zárult be lassan a végzetüket elhinni nem akaró zsidók körül a kör. Miközben finom, érzékletes ecsetvonásokkal festi meg a kis Surka gyermekkorát és anyává válását, szinte szikár szavakkal vezet be bennünket a történelmi tényekbe: a lengyel zsidóság múltjába, a II. világháború kitörésének és Lengyelország megszállásának történetébe, a lengyel holokauszt borzalmaiba, a partizánok kevesek által ismert küzdelmeibe, majd a háború utáni zűrzavarba.
„Te elhiszed ezeket a történeteket? Az emberek túloznak”
Az izraeli Adiva Geffen, aki nemcsak regény- és gyerekkönyvíróként, de színpadi szerzőként is sikereket ért el, ebben a könyvében hihetetlen érzékenységgel és drámai érzékkel mutatja be, ahogy annak ellenére, hogy a zsidók számára egyre inkább nyilvánvalóvá válik, hogy nagyon nagy baj közelít feléjük, az utolsó pillanatig bíznak a csodában. Mert kinek is jutna eszébe egy ilyen Isten háta mögötti falucska maroknyi zsidójával törődni…? Ahogy Surka számára egyre inkább nyilvánvalóvá válik a döbbenetes valóság, a zsidókat ért atrocitások, a kényszermunka iszonyata, a gettó elképzelhetetlen nyomora, úgy halad előre az olvasó is a megismerésben Geffen folyamatos történelmi kommentárjainak mentén. Ebben az elképzelhetetlenül rémisztő világban, ahol az emberből előbújik a Sátán, a parczewi erdő, melyet a babonaság és a gyermeki fantázia megannyi szörnnyel zsúfolt tele, hirtelen az egyetlen lehetséges menedékké válik.
„Ha az Úr kivezette a zsidókat Egyiptomból, minket miért nem vezet ki az erdőből?”
A parczewi erdőben nagyjából 20-30 ezer zsidó harcolt partizánként. 1942-től kezdődően alakult ki a bujkálók szempontjából ideális, sűrű, patakokkal és tavakkal szabdalt erdőben az ellenállás. A lengyel partizáncsoportokkal szemben a zsidó ellenállók nem, vagy alig rendelkeztek katonai ismeretekkel vagy fegyverekkel és vigyázniuk kellett a velük menekülő idősekre, betegekre és gyerekekre is. Az egyik legnagyobb, kizárólag zsidókból álló partizáncsapat vezére volt az Adiva Geffen által is megénekelt Jechiel Greenspan. „Nem voltak fegyvereink. Az egyetlen, amink volt, az az elszántságunk és a bátorságunk” – vallott erről az időszakról a lengyel zsidó partizán, Frank Blaichman, akit a az ellenállást szervező lengyel Néphadsereg küldött Greenspan csapatát támogatni.
„Új pár épít új életet Parczew romjain”
Adiva Geffen regénye magyarul A sorsod nem áldás címmel jelent meg az Álomgyár Kiadó gondozásában. Moldova Júlia fordítása jó érzékkel adja vissza a szöveg kettősségét: az érzékletes festőiséget és a szikár leírásokat, amiket téren és időn át emelnek az idős Surka visszaemlékező szavai. Az egyetlen, amivel nem tudok egyetérteni, az a cím megváltoztatása. Az eredeti cím szó szerint annyit jelent: túlélni az erdőt. Az erdő a könyv teljes egészén végig vonuló toposz: a rémségeket és a túlélést jelentő rengeteg nemcsak megkerülhetetlen eleme a műnek, de egyben szimbóluma magának a vészkorszaknak is. Az pusztításnak és a menekülésnek egyaránt teret adó erdő túlélése magának a holokausztnak a túlélését jelenti, márpedig Adiva Geffen könyve minden iszonyúsága mellett elsősorban is a túlélésről szól. Arról, hogyan alakította az élni akarás és a vakszerencse egy bátor és mindenre elszánt nő sorsát a világégés közepette.
„Nem maradt már türelmünk, elhasználtuk a háború alatt”
Számomra Adiva Geffen történetének talán legfontosabb erénye, hogy más holokauszt-történetekkel ellentétben nem a gettó vagy a koncentrációs tábor felszabadításával ér véget. Ahogyan szép lassan bevezetett minket a háború rémségekkel teli erdejébe, úgy ki is vezet bennünket belőle. Nem tündérmeseként, hanem a valós küzdelmekkel szorongásokkal és türelmetlenségekkel teli úton, amit Surka újjáépített családjával és több száz más túlélő családdal együtt bejárt. És bár Surka nem juthat vissza soha élete erdejének arra az oldalára, ahol felhőtlenül boldog gyerek, majd fiatal felnőtt volt, mégis kisétálhat a fénybe, ahol megnyugvásra lelhet ő – és vele az olvasó.
Öt lövés örökre megváltoztatja a sorsukat…
Surka gyönyörű, életvidám fiatal nő, mesébe illő élettel. Szerető férjével és két gyermekével egy szép kis házban laknak egy lengyelországi faluban. Azt hiszik, ezt semmi sem döntheti romba.
A második világháború kitörését követően a család nem számít arra, hogy a németek eljutnak az idilli falucskába, azonban hamar rá kell jönniük, tévedtek, boldog életük pedig teljesen odavész. A közeli gettóban találnak menedéket, miután elmenekülnek otthonról. Itt szembesülnek azzal, hogy a Gestapo éjjelente teherautóval viszi el a zsidókat, akik soha nem térnek vissza.
A család úgy dönt, a legjobb lehetőségük, ha a hatalmas, sötét erdőbe menekülnek. Fogalmuk sincs, hogy mi vár rájuk a vadonban, de tudják, ez az egyetlen esélyük a túlélésre.
Az izraeli származású Adiva Geffen igaz történeten alapuló regénye kivételes és megindító. Bemutatja, hogy a szeretet ereje a szabadság záloga.
Megjelent: Egység Magazin 33. évfolyam 166. szám – 2023. május 30.