Chesván hónap kétnapos újholddal kezdődik. Ha az újhold kétnapos, akkor az első napja a megelőző (jelen esetben tisré) hónap 30. napja, a második pedig az új hónap (esetünkben) chesván első napja.
Chesván, vagy más néven márchesván hónap a ros hásánától számított év második, a tórai értelmezés szerint pedig a niszán hónaptól számított év nyolcadik hónapja. Ez az év egyetlen olyan hónapja, melynek nincsenek saját, hivatalos ünnepnapjai, vagy speciális micvái. Bölcseink azt mondják, hogy ez azért van, mert ezt a hónapot a messiásnak tette félre az Örökkévaló, aki chesván hónapban szenteli majd fel a harmadik, örök időkig álló Szentélyt. Ez persze nem jelenti azt, hogy nincsenek jeles napok a naptárban, hiszen erre a hónapra esik többek között zájin chesván, amikor az esőért kezdünk imádkozni Erec Jiszráelben (chesván 7.), Ráchel, a negyedik ősanya halálozásának évfordulója („a zsidó anyák napja”, chesván 11.), az ötödik lubavicsi rebbe, a rebbe Rásáb születésnapja (chesván 20.) és az etiópiai zsidók legfőbb ünnepe, a szigd (chesván 29.) is.
Chesván hónap mindezekkel együtt a megelőző, ünnepekben gazdag, magas spirituális töltetű tisré szöges ellentéte. Tisré hónapban a lélek ünnepel, és kerül magasabb régiókba a különleges imák, a megtérés, valamint az ünnepek okozta öröm által, míg chesván hónapban visszatérünk a napi rutinba, a hétköznapok körforgásába. Most kell mindazt a spirituális energiát, amit a nagyünnepek során magunkba gyűjtöttünk, a mindennapi életünkbe integrálni, hogy a fizikai és a spirituális egyensúlyának köszönhetően harmóniában élhessünk.
Érdekes, hogy a hónapnak két neve van: chesván és márchesván. A Jeruzsálemi Talmud (ros hásáná 1:2) elmondja, hogy a hónapok nevei Babilóniából származnak. A babilóniai száműzetés előtt a hónapokat egyszerűen számokkal illették, vagy olyan nevekkel, melyeket ma már nem használunk. A Királyok könyve például bul havának nevezi ezt a hónapot:
A tizenegyedik évben pedig, bul havában – az a nyolcadik hó – be volt végezve a ház [a Szentély] minden dolga és minden rendje szerint. (I.Kir. 6:38)
A babilóniai száműzetést követő írások (pl. Eszter, vagy Nechemjá próféta könyve) nem említik ezt a hónapot, így nem tudjuk, hogy akkoriban melyik nevet használták.
A Misna és a Talmud azonban egyértelműen márchesvánnak nevezi a hónapot, zsidó jogi iratokban is így tüntetik fel, és az újholdra mondott áldásban is így szerepel. Ugyanakkor például a Zohár, a kabala legfontosabb könyve, illetve a Talmudot megelőző korból származó (és a Talmudban említett), ezoterikus jellegű Széfer Jecirá (Az alkotás könyve) chesván néven említi, és a mindennapi héberben is ez a név használatos. A kérdés tehát az: vajon a chesván az eredeti név, és a „már” csak kiegészíti a szót, vagy a márchesván a teljes szó, és a chesván rövidítés csupán?
Mit is jelent a „már”? Például azt: keserűség, gondoljunk csak a peszáchkor fogyasztott keserűfűre, a márorra. Ebben a hónapban, mint már említettük, nincsenek ünnepek. Két ősanya, Szárá és Ráchel is ebben a hónapban hunyt el. Ráchel út közben halt bele kisebbik fia, Binjámin születésébe, és a betlehemi út mellett temette el férje, Jáákov. Sírja zarándokhellyé vált a zsidók számára, évezredeken óta imádkoznak ott és könyörögnek, hogy Ráchel járjon közben az érdekükben, ahogy az anya teszi gyermekeiért. Az első Szentély idejében, miután a nemzet két királyságra szakadt, az északi királyság ura, Jeroveám chesván hónapban pogány ünnepnapot vezetett be, hogy ellenpontot jelentsen a déli királyságban, Jehudában – közelebbről Jeruzsálemben – folyó istenszolgálat számára.
Mások azonban azt mondják, hogy vízcsepp jelentésben került a chesván szó elé.
Lám, a nemzetek mint csepp a vederből és a serpenyők porszemeként becsültetnek… (Jesája, 40:15) – mondja a próféta, és ebben a szövegben a csepp szót héberül a már kifejezés jelöli. Ebben a hónapban, zájin chesvánkor kezdünk imádkozni az esőért – ez az a hónap, amikor az utolsó zarándokok is visszaértek már a szukoti zarándoklat után Jeruzsálemből Babilóniába. És végül ebben a hónapban kezdődött az özönvíz, és egy évvel később chesván hónapban hagyta el Noách (Noé) a hajót. (Ezzel kapcsolatban vannak, akik azt mondják, hogy az eredeti, korábban említett „bul” hónapnév éppen az özönvíz jelentésű mábul szóból származik.)
Érdekes módon vannak, akik épp pozitív jelentéstöltetű szóként értelmezik a „már” szót a hónap nevében, mivel azt is jelentheti: „úr”. Ebben a hónapban fejezte be Slomó király az első jeruzsálemi Szentély építését, ahogyan az a fenti, Királyok könyvéből vett idézetből megtudható, ezért illik, hogy megtiszteljük az időszakot. Az örömbe azonban üröm is vegyült, mivel nem ebben a hónapban, csak a következő, kiszlév hónapban avatták fel. A hagyomány azonban azt mondja, hogy a harmadik, utolsó Szentélyt chesván hónapban avatják majd fel, vagyis nemhogy nem lesz keserű hónap, hanem éppen az öröm időszakává válik majd. Kívánjuk, hogy ez minél hamarabb, még napjainkban megtörténjen!
Forrás: chabad.org