Az Óbudát jelölő zsidó elnevezést ma is használják a rabbinikus irodalomban, és egy különleges történelmi korszak emlékét őrzi.
A legtöbb magyar városnak létezik hagyományos zsidó neve is, amely a régi német vagy magyar elnevezésből alakult ki. Óbuda ebből a szempontból különösen érdekes, hiszen a település nemcsak saját jiddis és héber nevet kapott, hanem évszázadokon át a magyarországi zsidó élet egyik legfontosabb központjának számított.
Két néven is szerepel Óbuda a zsidó hagyományban
A rabbik és a hagyományos zsidó közösségek Alt-Ofen (אלט אופען) néven emlegetik Óbudát, amely a város régi német nevéből származik. Emellett létezik egy héber változat is, az Oven Joson (אויבן ישן), amely szintén „Régi Budát” jelent. Ezek az elnevezések ma is felbukkannak történeti és vallási forrásokban, emlékeztetve arra, hogy Óbuda egykor messze földön ismert zsidó központ volt.
Az ország egyik legjelentősebb hitközsége
A 18–19. századra Óbudán virágzó zsidó közösség alakult ki. A Zichy család támogatásának köszönhetően a betelepülő családok viszonylag szabadon szervezhették meg vallási és gazdasági életüket, a település pedig rövid idő alatt az ország egyik legfontosabb zsidó központjává nőtte ki magát.
Ennek a fejlődésnek a leglátványosabb jelképe az 1821-ben felavatott óbudai zsinagóga lett. A korabeli Habsburg Birodalom legnagyobb zsinagógájaként tartották számon, első rabbija pedig a nagy tekintélyű Münz Mózes volt, akinek sírját ma is sokan felkeresik.
Több volt, mint egy vallási központ
Az óbudai zsidóság nemcsak a hitéletben játszott fontos szerepet. Saját iskolát és kórházat alapítottak, vállalkozóik pedig jelentősen hozzájárultak a környék kereskedelmének és iparának fejlődéséhez. Sok történész szerint az innen induló családok később Pest gazdasági felemelkedésében is meghatározó szerepet vállaltak.
A több mint 200 éves óbudai zsinagóga
A holokauszt és a kommunista időszak súlyos csapást mért a közösségre, a zsinagóga évtizedekig méltatlan funkciókat töltött be. A 2010-ben kezdődött, EMIH által kezdeményezett felújítás azonban új korszakot nyitott: az épület ismét vallási és közösségi központként működik, ahol rendszeres Istentiszteletek, kulturális programok és családi rendezvények várják az érdeklődőket. Így az egykor Alt-Ofen néven ismert városrész ma is őrzi azt a hagyományt, amely évszázadokkal ezelőtt Magyarország egyik legjelentősebb zsidó közösségét tette híressé.
Borítókép: Óbudai látkép a zsinagógával az 1870-es években. Fotó: Fortepan / Jurányi Attila.
Kattintson ide, ha hozzá kíván szólni a Facebookon! További cikkeinket is megtalálja Facebook-oldalunkon.