A tömegsírban a náci gyilkológépezet áldozatai nyugszanak.
A nácik 1940 májusa és 1944 novembere között mintegy harmincezer embert, zsidókat és nem zsidókat, köztük mentálisan vagy testileg sérült embereket, koncentrációs táborokba kényszerített rabokat és kényszermunkára ítélteket gyilkoltak meg és égettek el a hartheimi kastélyban. A kutatók néhány centiméter vastag, csontmaradványokat is tartalmazó, emberi eredetű hamuréteget tártak fel az ausztriai Linzhez közeli emlékhelyen. A maradványok mintegy 460 négyzetméteren találhatók, a réteget 80 és 150 centiméter mélység között találták a tömegsír területén, írja a Jerusalem Post.
A hartheimi kastély helyszíne, mint tömegsír
A hartheimi kastély egyike volt annak a hat helyszínnek, ahol náci orvosok az ún. Aktion T4 keretein belül módszeresen gyilkoltak meg sérült embereket, illetve olyanokat, akiket a Harmadik Birodalom az életre nem érdemesnek ítélt. A Hartheimben meggyilkoltak közül sokan a nem messze fekvő mauthauseni koncentrációs táborból érkeztek. A holttesteket a helyszínen épített és működtetett krematóriumban égették hamuvá, a maradványokat többnyire a Duna egyik mellékágába, vagy – ahogy a jelenlegi felfedezés mutatja – a kastély egy meghatározott területére szórták.
Holland zsidó áldozatok
A Hartheimben meggyilkolt rabok közül az elsők azok a holland zsidók voltak, akiket 1941 februárjában az Amszterdam ellen intézett támadások során gyűjtöttek be és ugyanazon évben, augusztus 11-én gázosítottak el, és őket számtalan más ártatlan ember követte.
„E leletek világosan megmutatják, hogy nyolcvan évvel a nemzetiszocialista korszak után még mindig nem ismert a periódus minden tragikuma. Soha nem feledkezhetünk meg a náci korszak bűneiről”
– mondta Gerhard Karner, osztrák belügyminiszter.
Túl feltűnő volt már a Dunába szórni a hamvakat
A maradványokra néhány hónappal ezelőtt irányította rá a figyelmet néhány légi felvétel és radarral végzett kutatás, melyek nyomán célzott fúrással igazolták az emberi maradványok jelenlétét.
„A kutatók arra alapozták a gyanújukat, hogy a korabeli tanúságtételek szerint az emberi hamut a Dunába szórták egy darabig, ám ez egy idő után túlságosan feltűnővé vált, így egy bizonyos – számunkra ismeretlen – ponton túl inkább eltemették a hamut”
– magyarázta Florian Schwanninger, a Hartheimi Kastély Oktató- és Emlékközpont igazgatója.
Háborús sír lesz belőle
Schwanninger feltételezése szerint a kastély északi részén fekvő, 460 négyzetméteres területet hivatalosan háborús sírnak nyilvánítják majd, bár az még nem világos, hogy ezen belül hogyan állítanak emléket többek közt a különféle, itt meggyilkolt csoportoknak: az Aktion T4 és az ezt követő Aktion 14f13 áldozatainak, valamint az itt elpusztított zsidó áldozatoknak.
Cikkeinket Facebook-oldalunkon is megtalálja!