„Miért fontosak a közösségi programok? Azért, mert mi a közösség zenekara vagyunk.", hangzik Fischer Ivánnak, a Budapesti Fesztiválzenekar karnagy igazgatójának szállóigévé vált mondása. És ez így igaz, hiszen mindenki emlékszik még a tavaszi-nyári nagysikerű koncertsorozatra, amelyet a BFZ az EMIH-hel együttműködve, elhagyatott vidéki zsinagógákban tartott. A cél az volt, hogy a zsidókról kialakult kép mentesüljön az előítéletektől, a nem zsidó közönség megismerje a zsinagóga belsejét, történetét, hogy többet tudjon az egykor ott élt zsidók életéről.
A helyszínek közt akkor volt egy szépen restaurált (Mád), egy még működő (Keszthely), és egy teljesen lepusztult, romos (Albertirsa) templom. A koncertkörút akkor egy első, kísérleti sorozat volt, mint Fischer Iván utána elmondta “Megyünk tovább, sajnos rengeteg üres, elhagyott zsinagóga van az országban.” Az ígért folytatás pedig elérkezett, a három nyári helyszín után a Fesztiválzenekar most újabb három olyan zsinagógát keresett fel amely már elveszítette eredeti funkcióját: november 10-én Szekszárdon, 11-én Szolnokon és 16-án Kisvárdán tartott koncertet. A zenei kínálatban Mendelssohn, David Stock és Prokofjev egy-egy darabja szerepelt.
A koncertsorozat ezúttal az „Egy hét, 19 koncert, 14 város” program részét képezte, amelynek során a Fesztiválzenekar tíz idősotthonban, három SOS gyermekfaluban (Battonyán, Kőszegen és Kecskeméten), három zsinagógában és három templomban adott ingyenes koncertet.
A magyarországi zsinagógák jelentős része a holokauszt következményeképpen elnéptelenedett. Azokban a falvakban, ahonnan kipusztították a zsidókat, a temetőn kívül csak a zsinagóga maradt meg. Az egyik rom, a másik raktár, a harmadik kulturális célokra használt terem. Az ott lakók nem tudják már, mi volt a zsinagóga szerepe, milyen volt a zsidó élet a szomszédos utcákon, házakban, iskolában. A zsinagógakoncertek célcsoportja ezért a helyi lakosság volt. Jöjjenek be a zsinagógába, ismerkedjenek meg az épület történetével, eredeti funkciójával, halljanak valamit a keresztény-zsidó együttélésről. Csökkenjen az előítélet, a gyűlölködés, hogy újra figyelem irányuljon a zsidó örökségre, és hogy a helyi közösségek megismerhessék azt a toleranciát, amely egykor Magyarországot jellemezte..
A koncertek után Köves Slomó, az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség vezetője mesélt a helyi zsidó közösségek és a zsinagógák történetéről.