Az előző héten a tokaji bor zsidó vonatkozásáról olvashattak, amiről több helyen is szó esik a rabbinikus irodalomban (Mésiv dvárom responsum JD 103. fejezet; Zichronot Reb Dov miBolichov 38–39. oldal; Köéc sátul 435. oldal; Jiszmách Jiszráél folyóirat 10. szám 31. oldal; Pöér mesulám 38. oldal). Ezen a héten két további történetet olvashatnak, amelyben vallási téma kapcsán említik meg a magyar borokat olyan rabbik, akik messze éltek Magyarországtól.
Az első történet egy példázat a breszlavi Náchmán rabbitól (1772–1810), aki a haszidizmus megalapítójának, a Báál Sém Tovnak (1698–1760) a dédunokája volt.
Aki már egyszer ivott magyar bort…
„Egyszer egy kereskedő utazott finom, jó magyar borral. Egyszer csak odafordul hozzá inasa és a kocsisa: »itt utazunk ezen az úton ezzel a borral és sokat szenvedünk. Engedje meg, hogy egy kicsit megkóstoljuk ezt a bort!« És adott nekik, hogy kóstolják meg ezt a finom bort. Pár nap múlva történt, hogy az inas egy kisvárosban leült másokkal borozgatni. [A többiek] Ittak és nagyon dicsérték a bort, mondván, ez magyar bor. Az inas kérte, hogy adjanak neki is, hogy megkóstolja. Adtak neki, mire azt mondta, ő tudja, hogy ez egyáltalán nem egy minőségi magyar bor. Ők pedig rákiabáltak és elkezdték lökdösni. Azt mondta: én pedig tudom, hogy ez egyáltalán nem magyar bor, mert én egy nagy kereskedőnél voltam és így tovább [elmondta a történetét], de nem vették a többiek komolyan. És azt mondta [rabbi Náchmán], de a jövőben, amikor eljön majd a Másiách, akkor majd fogják tudni. Akkor fognak majd osztani az »őrzött borból« [a kabbala szerint ez utalás a különleges misztikus tanításokra], akkor másokat ugyan becsaphatnak és adhatnak nekik volichsen sztrovictert [rossz minőségű román borokat] és azt fogják nekik mondani, hogy ez a finom, őrzött bor. De a haszidokat nem fogják tudni becsapni, mert mi már megkóstoltuk a minőségi bort” (Chájé MáHáRáN 260. fejezet). Vagyis azért kell már most foglalkoznunk a kabbalisztikus és haszid tanításokkal, hogy mindig értékelni tudjuk annak igazi értékét, és ne érjük be kevesebbel. Ez a történet mind a mai napig népszerű Náchmán rabbi követői, a breszlavi haszidok között, épp nemrég láttam egy videót, amiben breszlavi haszidok azt éneklik, hogy „Ittunk magyar bort, nem lehet becsapni minket!”.
Második történetünket a lubavicsi Rebbe, Menáchem Mendel Schneerson rabbi (1902–1994) jegyezte fel a naplójába (Torát Menáchem – Rösimát hájomán 258. oldal), amelybe a ’30-as években gyűjtötte azokat a haszid történeteket, amelyeket apósa, Joszef Jichák Schneerson rabbitól hallott. Ebben van egy rövid történet az ötödik rebbe Sálom Dovber Schneerson rabbi (1860–1920) elbeszélése nyomán. „1878-ban, amikor a negyedik lubavicsi rebbe, Smuel rabbi [1834–1882] befejezte a nagy Vökáchá című haszid filozófiáról szóló művét, akkor odahívott engem magához, és megkérte a sámeszát, hogy hozzon tokaji bort, és azt mondta »csukd be az ajtót és gyere, ünnepeljünk, én és te«”.
Oberlander Báruch
Megjelent: Gut Sábesz 23. évfolyam 38. szám – 2021. június 4.