Givát Ámál lakosai közül többen nem fogadták el a kártalanítást és elbarikádozták magukat otthonaikban. A negyed helyén felhőkarcolókból álló luxus lakópark épül – tájékoztat a Háárec.

Összesen 32 családot távolított el a rendőrség, miután a bíróság pontot tett a hatvan éve húzódó ügy végére, annak ellenére, hogy nem sikerült minden lakóval egyezséget kötni. Mivel a lakók mind észak-afrikai vagy közel-keleti származásúak, felmerült az a vád is, hogy rasszista indítékok is szerepet játszottak a döntésben.

Kilakoltatás (forrás: Wikipédia)

A maradás mellett döntők közül a legtöbben békésen elhagyták a területet a hatóságok kiérkezése után, három családot és két idős asszonyt azonban erőszakkal rángattak ki a lakásokból. Az egyik nő, Leváná Rácábi a következőt nyilatkozta a kilakoltatás közben:

„Nincs szándékomban elmenni. Aki mást mond, az hazudik. Egy rendőrnő ül mellettem éppen és próbál meggyőzni arról, hogy hagyjam el a lakást, de az ő feltételeik szerint. Nagyon udvariasak, de én nem mozdulok innen”.

Az asszonyt nem sokkal később erőszakkal távolították el, miközben sem a média, sem a család képviselőit nem engedték a közelbe. Arra hivatkoztak, hogy ez Rácábi kérése volt, mert nem akarta, hogy lefotózzák, ám ezt az asszony határozottan tagadta. A rendőrség először egy elkerített részre terelte az újságírókat, majd erővel tolták őket arrébb.

Roi Jehud, aki a feleségével, gyermekeivel és más rokonaival élt Givát Ámálban, a maradás mellett döntött és barikáddal zárta le lakása bejáratát.

„Ellopják tőlünk ezt a földet, erről van szó. Már háromszor elhalasztották a kilakoltatást. Azt gondoltuk, hogy azért, mert egy megoldási javaslaton dolgoznak. Minden helyzetre van megoldás” – mondta.

A bíróság végső döntését követően azonban hatalmas rendőri erő jelent meg a környéken és megkezdődött a kilakoltatás. Dávid Filo rendőrparancsnok szerint azért volt szükség ekkora kontingens felvonultatására, hogy megakadályozzák a sérüléseket. A kilakoltatás megkezdése előtt számos aktivista jelent meg a negyedben, sokan ott is éjszakáztak. Posztereket ragasztottak ki és graffitiket fújtak a falra a következő szöveggel: „A Munkáspárt elkezdte, a Likud folytatta, a változás kormánya pedig véghezviszi?”

Az elmúlt hetekben a kormánykoalíció 17 tagja, köztük hat miniszter kérte a kilakoltatás elhalasztását és új kompenzációs csomag megállapítását.

„Ahelyett, hogy győzelemre vittük volna az ügyet, egy megalázó kilakoltatásnak és elégtelen kártérítésnek lehettünk a tanúi” – mondta Gabi Lasky parlamenti képviselő és ígéretet tett rá, hogy legalább a megfelelő kompenzáció kifizetését igyekszik garantálni.

Givát Ámál eredeti lakosai Jafóból és Tel-Aviv Neve Cedek negyedéből származnak és a függetlenségi háború során a város déli részét sújtó harcok elől menekültek el. Akkoriban Givát Ámál volt Tel-Aviv északi határa és így a város terjeszkedésének kulcsát látták az új negyedben. Dávid Ben-Gurion személyesen ígérte meg a lakóknak, hogy nem kell elhagyniuk Givát Ámált. Napjainkban a lakónegyed Tel-Aviv egyik legfrekventáltabb részén fekszik. Az alacsony, romos szükséglakások hatalmas toronyházak árnyékában várják sorsukat.

Az ötvenes években az Izrael Földügyi Hatósághoz került a terület. A lakók megpróbálták megvásárolni, de nem kaptak rá engedélyt. Végül egy ingatlanfejlesztő társaságnak értékesítették a területet 1961-ben, és ezzel kezdetét vette a héten lezárult bírósági csatározás. A konfliktus 2005-ben éleződött ki, amikor bejelentették egy lakópark építését, melynek tervezett területe az évek során a háromszorosára növekedett. 2020 elején a tel-avivi területi bíróság elrendelte a lakónegyedben maradt tizenegy lakóház kiürítését.

A beruházó cég 42 millió sékel (4.2 milliárd Ft) jóvátételt ígért a távozó lakóknak. Mivel a környékbeli ingatlanok ára rendkívül magas, a családok nem tudnak a rájuk eső összegből még egy kis méretű lakást sem vásárolni a közelben.

Fotó: Wikipédia

Megszakítás