Izraelben is nagy érdeklődés kísérte a Nagy-Britannia európai uniós tagságáról szóló népszavazást. David Quarrey, a szigetország izraeli nagykövete szerint a kilépés hatására “Nagy-Britannia és Izrael kapcsolata nem változik számottevően. Barátok maradunk az Európai Unión belül és azon kívül is, bár Izrael és az EU közötti későbbi tárgyalásokat Nagy-Britannia közvetítő szerepe nélkül kell lefolytatni.”

A nagykövet szerint a döntés visszafordíthatatlan, és meg kell kezdeni az új helyzetre való felkészülést. “Nagyon fontos döntés született, melyből nincs visszaút. Nagy-Britannia távozik az Európai Unióból. A kormány feladata az, hogy végrehajtsa ezt a döntést” – mondta Querrey.

Az izraeli miniszterelnök szintén megszólalt az ügyben. “Nagy tiszteletet érzek David Cameron irányában. Nagy formátumú vezető, Izrael és a zsidó nép barátja. Miniszterelnöksége alatt az országaink közötti biztonsági, gazdasági és technológiai együttműködés jelentősen erősödött. Együtt raktuk le a jövőbeni közös munka szilárd alapjait.”

Egyes izraeli jobboldali mozgalmak üdvözölték a kilépést, mivel így az Izraellel szemben ellenséges palesztin csoportokat támogató Európai Unió kevesebb forrásból gazdálkodhat.

David Quarrey, nagykövet
David Quarrey, nagykövet
Forradalom a kósersági igazolások terén

Az Izraeli Főrabbinátus döntése nyomán privatizálhatják az élelmiszeripari üzemek és vendéglátóhelyek kóserságának felügyeletét. A kóserságra vonatkozó szabályokat továbbra is a Főrabbinátus határozza meg, de azok betartását magáncégek ellenőrizhetik, melyek versenyeznek egymással a megbízásokért. A döntés az izraeli Legfelsőbb Bíróság  ítéletére vezethető vissza, amely kifogásolta a Főrabbinátus monopolhelyzetét. Az egyik probléma az, hogy a kósersági igazolást kiállító ellenőrt gyakran ugyanaz a cég fizeti, melynek termékét vagy szolgáltatását felügyeli. Mivel az ellenőr megélhetése függ az általa ellenőrzött cég nyereségességétől, ezért fennáll a veszélye annak, hogy elnézőbb a költségesebb előírások be nem tartásával szemben. Az új rendszerben nem kell érdekütközéstől tartani.

Dávid Lau, főrabbi
Dávid Lau, főrabbi
A palesztin elnök klasszikus vérvádja

Máhmud Ábbász a középkori vérvádakra emlékeztető módon rágalmazta Izraelt az Európa Parlamentben elmondott beszédében.  A Palesztin Hatóság vezetője szerint “izraeli rabbik arra utasították kormányukat, hogy mérgezzék meg a palesztinok kútjait, hogy így gyilkolják meg őket.”

Dávid Lau, izraeli főrabbi válaszában közölte, hogy “az izraeli rabbik mindennél többre tartják az emberi életet. Hiszünk abban, hogy Isten mindenkit a maga képmására teremtett.”

Moshe Kantor, az Európai Zsidó Kongresszus elnöke szerint “ha egy szélsőjobboldali politikus tett volna efféle kijelentést, már mindenki elítélte volna. Ábbászt viszont hősként tisztelik, és ez a kettős mérce az, amiért úgy érzi, rá nem vonatkoznak a nemzetközi szabályok és nem köteles tárgyalóasztalhoz ülni.”

A szintén Brüsszelben tartózkodó izraeli államelnök, Reuvén Rivlin találkozóra hívta Ábbászt, aki azonban nem kívánt élni a lehetőséggel.

“Izrael várja a napot, amikor Ábbász felhagy a hazudozással, és tesz valamit az uszítás ellen. Addig is, Izrael továbbra is megvédi magát a palesztin uszítással szemben, mely a terrorizmus egyik kiváltó oka” – fejtette ki véleményét az ügyről Netánjáhu.

Ábbász később visszavonta korábbi vádjait. “Világossá vált számunkra, hogy a vád alapját képező állítások hamisak voltak. Palesztina három monoteista vallás bölcsője, elítélünk bármilyen támadást, bármelyik vallás ellen is irányul” – nyilatkozta.  Ez utóbbi kijelentése azért is figyelemre méltó, mert közvetett módon elismerte a zsidóság szentföldi gyökereit, amit a hivatalos palesztin propaganda folyamatosan igyekszik cáfolni.

 Reuvén Rivlin álllamelnök (balról) és Máhmud Ábbász palesztin elnök
Reuvén Rivlin álllamelnök (balról) és Máhmud Ábbász palesztin elnök
Új nemzeti ünnep Izraelben

A Kneszet döntése nyomán chesván hó 7. lesz a nemzeti alija nap, mellyel az Izraelbe vándorló zsidókat tisztelik meg.  A dátum kiválasztásának két oka is volt: chesván az egyetlen hónap a zsidó naptárban, melyben egy ünnep sincsen, illetve e dátum körül olvassák fel a Tórából a Lech-lechá hetiszakaszt, melyben az Örökkévaló megparancsolja Ábrahámnak, hogy hagyja el családját és szülőföldjét, és vándoroljon az Ígéret Földjére.

“Izrael sokat köszönhet azoknak, akik – feladva korábbi életüket – Izraelbe költöztek. Az alija a zsidó történelem egyik szimbóluma. Bár a zsidókat elűzték őseik földjéről, mégsem adták fel soha a reményt a visszatérésre” – írja az új törvény.

A törvényjavaslatot több párt képviselői közösen nyújtották be. Egyikük, az egyetlen etióp származású képviselő, a Likud színeiben politizáló Ávráhám Neguise szerint “a törvény biztosítja, hogy a bevándorlást elismerés övezze, és javuljanak az újonnan érkezőket váró körülmények.” Az első nemzeti alija napot 2016. november 8-án ünneplik meg.

aliyah2012