TALMUDI FOGALMAK

Mámon hámutál beszáfék – Szó szerint: „Kétséges pénz”, vagyis bizonytalan tulajdonjogú vagyon. Például ha két perben álló fél mindegyike azt állítja, hogy egy bizonyos dolog az övé, de egyik se tudja bizonyítani tulajdonjogát. Ilyen esetekben azt a halachikus elvet tekintik mértékadónak, mely szerint Hámoci méchávéro áláv hárájá, „a bizonyítás, a követelőt terheli”. Más szóval, ha valaki jogot formál egy olyan dologra, mely másvalaki kezében van, akkor az igénylőnek kell bizonyítania tulajdonjogát.

Mámoná máiszurá lá jálfinán – Rituális törvényekből nem tanulunk pénzügyi szabályokat. Mivel a magánjog, a diné mámonot, az ember és ember közötti kapcsolatokra vonatkozik, a rituális törvények, az iszur vöhetér, pedig az ember és az Örökkévaló közötti kapcsolatokra vonatkoznak – ezeket külön törvénykezési rendszernek tekintik, és éppen ezért a magánjog nem lehet alapja rituális kérdések szabályozásának (és fordítva).

Megjelent: Gut Sábesz 2. évfolyam 45. szám – 2014. augusztus 18.