Tviut ájin – Valamit ránézésre felismerni. Az a képesség, hogy valakit vagy valamit még abban az esetben is felismerjünk vagy azonosítsunk, ha nem rendelkezik semmiféle sajátos vagy megkülönböztető jeggyel (vagyis az a képesség, hogy egy személyt vagy dolgot külső megjelenése alapján felismerjünk). Bölcseink megemlítik még a tviut éjná dökálá-t, vagyis azt az esetet, amikor egy embert a hangjáról ismerünk meg. A fogalom pl. az elveszett tárgynál fordul elő (ld. Sábát 114a.). Lásd: szimán.
Lאֵaָ ןeמטָ
Támun báés – Tűz által megrongált rejtett dolog. Az az ember, aki a tüzet okozta, nem terhelhető felelősséggel azokért a tűz által elpusztított dolgokért, amelyeket általában nem szoktak a tűz kitörésének helyére tenni. Így például, ha egy pénzt tartalmazó tárca elég, mert az a mezőgazdasági termény, melyben elrejtették, kigyullad, az a személy, aki a termény elégését okozta, csakis a termény értékét köteles megtéríteni, az ott elrejtett pénz értékét azonban nem.
Megjelent: Gut Sábesz 6. évfolyam 16. szám – 2015. február 16.