Talmudi bölcsek és 21. századi családi kiadványok – Rabbinikus irodalom a digitális világban

A rabbinikus irodalom több ezer év tudását foglalja magában. A digitalizáció hatalmas segítséget nyújt abban, hogy ez a végeláthatatlan tudás minél többek számára elérhető közkincs legyen.  A cikk az Egységben jelent meg.

 

A tóratanulás micvája

A zsidóság a 613 bibliai parancsolat közül a tóratanulás micváját1 tekinti a legfontosabbnak2. Ez írja elő, hogy egy zsidó embernek minden nap és minden szabad idejében a Tórát kell tanulnia3.

Maga a parancsolat két részből áll4. Egyrészt az embernek tanulnia kell azért, hogy tudja minden helyzetben, mit és hogyan kell tennie (vagy nem tennie). Ahogy a Talmud mondja5: a tanulás azért fontos, mert az cselekedethez vezet – és fordítva, ha az ember nem tudja például, hogyan kell sábeszt tartani, akkor könnyen lehet, hogy megszegi a szombati törvényeket. Ha nem tudja, mit jelent a kóserság, akkor véletlenül előfordulhat, hogy tréf­lit eszik. Még ha az ember úgy is érzi, hogy a mindennapokban felmerülő helyzetekre már fel van készülve, akkor is minden szabad idejét a tóratanulásnak kell szentelnie, mert a Tóra Isten bölcsessége, és Ő azt akarja, hogy állandóan ezzel foglalkozzunk és ezáltal folyamatosan kapcsolatban legyünk vele6.

Így például, ha áttanulmányozunk egy talmudi vitát, akkor végigvesszük az összes résztvevő érvelését, hiába tudjuk, mi a végső konklúzió. Ezáltal ugyanis nem csak az adott kérdésre kapunk választ, hanem megértjük, hogyan jutott a Talmud arra a döntésre. Ezáltal jobban meg fogjuk érteni egy-egy szokás hátterét és értelmét. Ugyanakkor ennek során olyan témákat is megtanulhatunk, amelyekről nem is gondoltuk, hogy kapcsolódik a kérdéshez, és amelyek nagyon távol állnak a mindennapjainktól7. Gyakori például, hogy egy-egy talmudi alapelvet pl. a Szentélyben bemutatott áldozatokról szóló háláchákhoz kapcsolnak vagy abból vezetnek le. Ezek a micvák, bár sajnos napjainkban nem aktuálisak, mégis gazdagítják tudásunkat Isten bölcsességével.

 

A kevesebb néha több

Nagyapám, Oberlander Eliezer (Lázár, 1901–1999) egyszer Újpestről elutazott a Pápáról félórányira fekvő Tétre, meglátogatni a sógorát, Krak­kóer Slomó Zálmánt (?–1935). Megérkezése után csodálkozva látta, hogy sógorának csak egy kis köny­ves szekrénykéje volt, noha Krakkóerről tudta, hogy a munka mel­lett sokat, szorgalmasan tanult. A szekrényben mégis mindössze egy Talmud-sorozat és egy Tur és egy Sulchán áruch sorozat árválkodott Mai­monidész háláchikus művének tár­saságában. Mikor rákérdezett, hogy­hogy csak ennyi könyve van, Krak­kóer azt felelte, hogy igaz, nagyon kevés a könyve, de amije van, azt legalább már jól ismeri – utalva arra, hogy a vallási irodalom alapjaival rendelkezik csak, de azokban nagy jártasságot szerzett.

 

Mire való a zsidó könyvespolc?

Nincs előírás arra, hogy egy zsidó otthonban hatalmas könyvgyűjteménynek kell lennie. Valójában, ha valakinek a könyvespolcán megvannak a Talmud, a Sulchán áruch és a Tánách (Zsidó biblia) kötetei, akkor az nemcsak azt jelenti, hogy a legtöbb, a mindennapok során felmerülő háláchikus kérdésnek utána tud nézni otthon, hanem egy életre el van látva tanulnivalóval is. Mindkét célhoz hasznos azonban, ha ennél jóval több vallási témájú könyv van kéznél.

Például, ha az ember átveszi a hetiszakaszt vagy elmerül egy bonyolult talmudi kérdésben, akkor jó, ha otthon elérhetőek különböző kommentárok, amelyek segítségével sikerül megértenie az olvasottakat és meg tudja válaszolni a felmerült nehézségeket. Vagy egy felmerülő probléma esetén igaz, hogy a Sulchán áruchban le vannak fektetve a háláchikus alapelvek, azonban lehet, hogy nem egyértelmű, melyiket kell alkalmazni a konkrét helyzetben. Ezeknek más háláchikus alapművekben lehet utánajárni, amelyekben részletesen ki vannak fejtve. Ilyenek a Sulchán áruchoz írt kommentárok, illetve responsum kötetek, amelyek a minden korban felmerülő újabb és újabb kérdéseket tárgyalják.

Vannak másféle művek is a rabbinikus irodalomban, amik érdekel­he­tik az embert, mint pl. olyan könyvek, amelyekben a hetiszakaszokhoz kapcsolódó, rövidebb hosszabb inspiráló drósék találhatóak, vagy rabbik élettörténetét feldolgo­zó írások, melyek amellett, hogy pél­dát mutatnak, történelmi kitekin­tést is adhatnak. Emellett említhetjük még a zsidó misztikát, filozófiát vagy a haszid irodalmat, aminek szintén sok fajtája keletkezett a nemzedékek során. Vannak különböző célközönségnek szóló könyvek, gyerekeknek vagy felnőtteknek, laikusoknak vagy nagytudású rabbiknak, férfiaknak vagy nőknek. Úgyhogy, ha az ember mindenből csak egy keveset szeretne otthon tudni, már akkor is elég nagy gyűjteményről beszélünk.

Ahogy fentebb említettük, léte­zik egy „alsó határ”, azoknak a könyveknek a gyűjteménye, amelyek mindenképpen illik, hogy meglegyenek egy vallásos család könyvespolcán, a felső határ a csillagos ég. Ha kutatunk egy témát pl. a responsum irodalomban, akkor mindig lesz benne hivatkozás egy másik műre, abban egy harmadikra és így tovább, a végtelenségig. Előfordul, hogy egy ilyen szál teljesen elvész, mivel a hivatkozott mű se otthon, se a jesivában se a zsinagógában nincs meg. Képtelenség is lenne minden könyvet beszerezni, általában sem elég hely, sem elég pénz nincs erre. Ráadásul a rabbinikus irodalomban állandó használatban vannak olyan forrásművek is, amelyeket több száz éve adtak ki, és már nem kaphatóak. Sokszor találkozhatunk olyan helyzettel egy-egy könyvben, hogy a szerző idézi egy korábbi rabbi véleményét, de hozzáteszi, hogy „mivel az eredeti mű nincs a birtokában, nem tudja ellenőrizni, mire alapozza az érvelést”8.

 

Modern megoldás a nehezen beszerezhető könyvek problémájára

Itt lép színre a modern technológia, ami digitalizálással siet a probléma megoldására azzal, hogy régi és új könyvek tízezreit teszi elérhetővé.

A rabbinikus irodalom két legismertebb virtuális gyűjteménye a hebrewbooks.org és az otzar.org oldalon található.

Előbbi egy teljes egészében ingyenes adatbázis, amelynek tulajdonosa és kezelője Chaim Rosenberg, a rabbinikus irodalom digitalizálásának egyik úttörője. A brooklyni Crown Heigthsban élő lubavicsi haszid férfi először 1998-ban adott ki egy CD-t, amin néhány száz könyv volt elérhető digitalizált formában. Hét évvel később, 2005-ben már egy sokkal nagyobb, két CD-nyi válogatást adott ki, összesen több mint kétezer könyv digitális verziójával. A kereskedelmi forgalomban kapható lemezeket hatalmas örömmel fogadták a rabbik, hiszen kivételes lehetőség volt, hogy hirtelen ilyen sok könyv vált számukra hozzáférhetővé. A digitális archívum ezt a formátumot azonban hamar kinőtte, és hamarosan felkerült az internetre. A jelenleg 62.218 kötetből álló gyűjtemény ingyen és bérmentve áll az olvasók rendelkezésére.

Rosenberg non-profit kezdeményezését adományokból finanszírozza. Kezdetben nagy tempóban bővült a kínálat, azonban az utóbbi években lelassult ez a folyamat, de az utolsó, néhány héttel ezelőtti frissítés során így is 305 könyvvel bővült a gyűjtemény, éves szinten talán 1000-1500 új könyv jelenik meg az adatbázisban. A lassulásnak valószínűleg az az oka, hogy Rosenberg az egész projektet egyedül működteti, mondhatni hobbiból, a szabad­idejében digitalizálja a könyveket, nincs stábja hozzá. Az általa elérhetővé tett művek között olyan ritkaságok is szerepelnek, mint a TáSBéC responsum 1551-ből vagy Maimonidész Miné Torá könyve 1574-ből, amiket a New York-i lubavicsi könyvtár és más gyűjtemények bocsátottak a rendelkezésére A könyvek az interneten böngészhetőek és teljes egészében letölthetőek.

A non-profit hebrewbooks.org-gal szem­ben az otzar.org-on otthont ka­pó Otzar HaHochma (A bölcsesség kincs­tára) egy olyan profit alapú vál­lalkozás, amelyet komoly stáb mű­ködtet. Két szolgálatatást kínálnak a felhasználóknak, az egyik internetes alapú böngészést tesz lehetővé, ahol a könyvek első 40 oldala mindenki számára ingyen hozzáférhető. Ha valaki ennél tovább akar olvasni, akkor többféle előfizetésből válogathat. A másik lehetőség, hogy egy külső vincseszteren vásárolja meg az ember a teljes archívumot, ilyenkor a frissítéseket egy kis összeg ellenében időről időre feltöltik a külső tárra.

Ez a gyűjtemény 2003-ban, öt évvel a hebrewbooks.org megszületése után indult. Mára mintegy 120 ezer könyvet tartalmaz és évente 5-6000 címmel bővül a kínálata.

Mindkét kezdeményezésre jellemző, hogy nem csak a könyvlapokról készült képek érhetőek el, hanem az ún. OCR technológiával készülnek a dokumentumok, így a teljes szövegben lehet keresni, melynek eredményeként az ember egy gyors kereséssel sokszor olyan forrásokhoz jut, amelyekről nem is tudta, hogy léteznek.

 

Magánkiadások népszerűsítése

Ezek a digitális adatbázisok segítenek egyes könyvek elterjesztésében is, mivel a legkisebb példányszámban kiadott művek is széles körben válnak elérhetővé általa. A számítógépek elterjedésével olcsóbb és könnyebb lett a könyvnyomtatás, így egyre elterjedtebb, hogy pl. egy esküvő kapcsán kiadják a család egyik rabbi felmenőjének a fennmaradt írásait. Ezeket általában a családtagok gépelik és tördelik és legfeljebb néhány száz példányban adják ki. Ha ezek után az egyikük elküldi az Otzar HaHochmának, akkor, a keresési programoknak hála, jó eséllyel egyre több rabbi ismerkedik meg vele és egyre gyakrabban kezdik idézni.

Bár sokan attól tartanak, ha interneten elérhető lesz a mű, senki nem fogja majd akarni megvenni a papíralapú könyvet, sok esetben az történik, hogy annyira hasznosnak bizonyul a kiadvány, hogy többen is megveszik. Köztes megoldás lehet, ha a szöveg felkerül a digitális archívumba, de nem lesz nyomtatható, így akinek igazán szüksége van rá, kénytelen lesz megvenni.

Mindkét archívumba csak legális könyvek kerülhetnek föl: vagy olyanok, amelyeken a koruk miatt már nincs szerzői jog, vagy pedig a jogokat birtokló szerző, örökös vagy a kiadó engedélyével. Mivel a hebrewbooks.org-on megjelent több mint 60 ezer könyvnek még mindig csak a fele van meg az Otzar Hachochmán, a kettővel együtt kb. 150 ezer rabbinikus könyv férhető hozzá digitálisan.

A különbség oka részben az, hogy az Otzar HaHochma szűkebben értelmezi a rabbinikus irodalom fogalmát, mint a hebrewbooks.org, így bizonyos könyvek, amik az ő ízlésük szerint nem elég „kóserek”, nem kerülnek fel az otzar.org-ra. A hebrewbooks.org kevésbé szűri a felkerülő tartalmat.

 

Klasszikus alapművek digitálisan

Ettől a kettőtől eltérő szolgáltatást kínál az izraeli Bar-Ilan Egyetem ún. Responsa Projectje. Valójában ők voltak a rabbinikus irodalom digitalizálásában az elsők, hiszen a projekt 1963-ban indult. Náluk azonban nem a könyvmennyiség a hangsúlyos, hanem pár ezer klasszikus alapmű minél alaposabb feldolgozására koncentrálnak. A Biblia, a Talmud, a Sulchán áruch és a leghíresebb klasszikus kommentárok, valamint a responsum irodalom legfontosabb műveit teszik elérhetővé, mégpedig nagyon jól kereshető szövegként. A program nagyon érzékeny keresőszoftvert használ: egy jól kidogozott algoritmus lehetővé teszi a keresést akkor is, ha csak a szó gyöke van meg; a könyveket összekötő linkek pedig még inkább megkönnyítik a kutatást. Itt tehát nem egyszerűen beszkennelt könyveket kutathatunk, hanem begépelt szövegeket, melyeket átvizsgáltak és amelyekben jelezték, ha valahol pontosításra szorult a szöveg – pl. mert nyomdahiba volt az eredeti példányban. Ebből az adatbázisból sokkal jobban lehet idézni, mert itt már biztosan hibátlan szöveget kapunk.

A ’80-as évek végéig csak az egyetemen volt hozzáférhető az adatbázis. Ha valaki egy adott témában akart kutatni, akkor megrendelhetett egy keresést, melynek során a megadott kulcsszavak alapján kinyomtatták a vonatkozó irodalmat. Később, 1992-től nem másolható CD-ken bocsátották ki az adatbázist, majd pedig pendrive-on.

 

Mikor melyik adatbázist érdemes használni?

Olyan esetben, amikor pl. egy talmudi kifejezésre szeretnék keresni, nem fogok sem az Otzar HaHochmán, sem a hebrewbooks.orgon keresni, mert előfordulhat, hogy nem fogok pontos találatot kapni. Vagy azért, mert az OCR nem ismerte jól fel a szöveget, vagy mert az eredeti könyvben hiba volt. Ezért ilyenkor a Bar-Ilan adatbázisát használom. Ha egy nagy témát kutatok, amihez sok forrást szeretnék begyűjteni, akkor főleg az első két honlapon keresztül kutatok.

Itt most csak a három leghíresebb gyűjteményt említettem,  vannak azonban más jellegű digitális archívumok is, amiket érdemes megemlíteni.

Ilyen pl. a Hebrew National Library, a Héber Nemzeti Könyvtár gyűjteménye (https://www.nli.org.il/en), ahol régi ritka könyveket teszek digitálisan elérhetővé. Ma már több mint 200.000 zsidó témájú könyv található ott digitális formában, ezenkívül nagyon sok régi zsidó újság digitalizált verziója, köztük a budapesti Egyenlőség évfolyamai is.

A New York Public Library-nek egyedülálló gyűjteménye van ún. Jizkor buchokból, vagyis olyan visszaemlékezésekből, amelyek egy-egy, a holokausztban teljesen elpusztított közösségnek állít emléket (https://digitalcollections.nypl.org/collections/yizkor-book-collection#/?tab=navigation). Ezekből nagyon sok érdekességet megtudhatunk héberül, jiddisül és más nyelven.

Az összes digitális archívumot összevetve úgy vélem, napjainkban nagyjából összesen kétszázezer rabbinikus könyv lehet elérhető digitális formában, a számuk napról napra nő – ám még mindig akad olyan könyv, amit hiába keresek, sehol nincs…

 

¹ 5Mózes 5:1., 6:7., 11:19.; ² Misna, Péá 1:1.; Sulchán áruch JD 246:18.; ³ Jósuá 1:8.; SÁ uo. 1.; ⁴ SÁ RSZ, Hilchot Tálmud Torá 2:9.; ⁵ Kidusin 40b.; ⁶ Tánjá 5. fejezet; ⁷ Uo.; ⁸ Lásd például MáHáRáM Sik responsum OC 325. végén; Minchát Jichák responsum 3. kötet 70. fejezet; a lubavicsi rebbe: Igrot kodes 2. kötet 377. oldal.