1 – egy az Örökkévaló, aki kivezette a zsidó népet Egyiptomból a pusztába, és ott vezette őket 40 évig a dicsőség felhőjével védve a sivatagban vándorló népet, míg bejuthattak végül Izrael Földjére. A szukoti sátor a dicsőség felhőjét is jelképezi.

2 – és fél – ennyi oldala kell, hogy legyen a sátornak ahhoz, hogy kóser legyen, és teljesíthessük általa a sátorban ülés micváját.

3 – hádász mesulás– a négyféle növényből álló ünnepi csokor egyik darabja a mirtusz, héberül hádász ága, melyen a leveleknek hármas csoportokba kell rendeződnie ahhoz, hogy kóser legyen.

4 – árbáát háminim – szó szerint: a négy fajta. A szukoti ünnepi csokorban négy növény található: etrog, luláv (pálma), hádász (mirtusz) és árává (fűz). Ezek négyféle zsidót jelképeznek: akinek vannak jócselekedetei és tanulja a Tórát, aki tanulja a Tórát, de nincsenek jócselekedetei, akinek vannak jócselekedetei, de nem tanulja  Tórát, valamint azt, akinek se jócselekedetei nincsenek, se a tóratanulásban nem jeleskedik, de mégis a zsidó nép részét képezi. Az ember testének egy-egy darabját is jelképezik a növények: az etrog a szívet és a bölcsességet, a luláv a gerincet és az egyenességet, a mirtusz a szemet és a tisztánlátást, a fűzfaág pedig a szájat és az imádságot.

5 – chol hamoed, az ünnep hétköznapjai, vagyis az egyhetes ünnepnek azon napjai, melyeken ugyan sátorban étkezünk és alszunk (vagyis érvényesek az ünnep micvái), de végezhetünk munkát. Izraelen kívül a hét napból az első kettő ünnep, öt pedig félünnep (Izraelben 1 teljes és hat félünnepi nap van).

6 – netilát luláv – az ünnepi csokor rázása. Áldást mondunk, a kezünkbe fogjuk a csokrot, majd – Jeruzsálem felé fordulva – hat irányban megrázzuk: előre, jobbra, hátra, balra, fölfelé és végül lefelé.

7 – uspizin – vendégek. A hagyomány szerint az ünnep minden egyes napján egy-egy új vendég érkezik a sátorba. Vannak közösségek, ahol minden este szokás az aznapi vendéget „meghívni”, máshol csak egy tábla emlékeztet az uspizinre. A vendégek: Ávráhám, Jicchák (Izsák), Jáákov, Mose (Mózes), Áron, Joszef és Dávid.

8 – smini áceret – a gyülekezés nyolcadik napja. A hétnapos szukot ünnepet követi nyolcadik napként egy különálló ünnep, smini áceret, a nyolcadik nap (Izraelen kívül két nap). Ezen a napon kezdik újra olvasni a Tórát – ez a szimchát Torá ünnepe (Izraelen kívül a két napból az első smini áceret, a második szimchát Torá). A Szentélyek idejében külön áldozatot mutattak be; míg szukotkor a népekért is mutattak be áldozatokat, addig smini áceret ünnepe csak a zsidóké volt.

9 – maximum 20 ámá = 9 méter magasságú lehet a szuká. Az ámá talmudi mértékegység, magyarul a könyöknek felel meg, és nagyjából 45 cm hosszúságot jelöl. A háláchá előírja, hogy egy szukoti sátornak legalább hét tenyér szélesnek és legalább ugyannyira hosszúnak kell lennie, de maximális méretet csak a magasságnál határoz meg, és maximum kb. 9 méterben állapítja meg azt.

10 – legalább 10 tefách magasságú (kb 80 cm) magas kell, hogy legyen a szuká. A tefách, vagyis a tenyér tulajdonképpen négyujjnyi méretet, kb. 8 centiméternyit jelöl. A háláchá 10 tefáchban határozza meg azt a magasságot, mely már elegendő ahhoz, hogy egy építményt szukának használjanak.