Az idén szeptember 25-én kezdődő 5775-ik év szombat-, más néven Smita-év. Azokat az éveket nevezzük Smita-évnek, amelyek héttel oszthatóak. A szombat-év földekre vonatkozó parancsolatát a Behar hetiszakasz részletezi (Mózes 3. 25:1-7, 20-22):

„És szólt az Örökkévaló Mózeshez Szináj hegyén, mondván: Szólj Izrael fiaihoz és mondd nekik: Ha bementek az országba, melyet én nektek adok, akkor tartson a föld szombatot az Örökkévalónak. Hat éven át vesd be meződet és hat éven át messd meg szőlődet és takarítsd be termését. A hetedik évben azonban szombati nyugalom legyen a föld számára, szombat az Örökkévalónak; meződet ne vesd be és szőlődet ne messd meg. Aratásod utónövését ne arasd le és metszetlen szőlődnek bogyóit ne szüreteld le; szombati nyugalom éve legyen a föld számára. És legyen a föld szombatjának termése nektek eledelül; neked, szolgádnak szolgálódnak, béresednek és lakódnak, kik nálad tartózkodnak; meg barmodnak és a vadnak, mely országodban van, legyen minden termése eledelül….

…Ha pedig azt mondjátok: Mit eszünk majd a hetedik évben, íme, nem vetünk és nem takarítjuk le termésünket? Én rendelem áldásomat számotokra a hatodik évben és meghozza a termést három évre; vetni fogtok a nyolcadik évben és esztek még a régi termésből; egész a kilencedik évig, míg bejut ennek termése, fogtok enni régit.”

A szombat-év parancsolata szerint egyrészt a földeket parlagon kell hagyni és nem szabad rajtuk mezőgazdasági munkát végezni, másrészt a parlagon maradt földön természetes módon nőtt termést ott kell hagyni, hogy bárki elvihesse és megehesse. A hagyományos irodalom részletesen tárgyalja, hogy mely munkák tilosak, melyek engedélyezettek, és melyek azok, amelyekre a tilalom a szombat-év előtti, illetve utáni időszak alatt is vonatkozik. A gabona és a gyümölcsök felhasználásának, továbbá a felhasználás korlátozásának is megvannak a maga szabályai.

Mivel a szombat-év természetesen Izrael földjéhez kötődő parancsolat, felmerül a kérdés: hol vannak Izrael földjének határai? Meddig terjed a parancsolat hatálya? A mai felfogás  szerint Izrael területének nagy része a Smita hatálya alá esik, csak az Arava (azaz a Holt-tengertől Eilatig elterülő sivatagos völgy) számít ebből a szempontból „külföldnek”.

A szombat-év parancsolata évszázadokig csak elméletileg létezett, hiszen a Szentföldön lakó zsidók közöt alig volt földművelő. A helyzet megváltozott a tizenkilencedik század végén, a modern cionizmus kezdetekor. Az új zsidó mezőgazdasági települések megjelenésével viszont gyakorlati értelemben is tisztázni kellett, hogyan valósítsák meg a szombat-év rendelkezéseit.

A zsidó bevándorlók első hulláma 1882-ben érkezett az akkor ottomán török uralom alatt álló Palesztinába, és megalapították az első mezőgazdasági falvakat, például Rison Leciont és Zikhron Jaakovot. Az az év (5642) éppen Smita-év volt, de ennek nem volt jelentősége, a mezőgazdasági munkák még nem kezdődtek el. Ugyanakkor a már létező néhány településen, Petach Tikván, Mocán és Mikve Jiszraelben betartották a Smita-szabályokat.

A következő Smita-év (5749) 1888/1889-re esett. Az újonnan létesült telepek nehéz küzdelmet vívtak a fennmaradásukért. Egy egész év terméskiesése katasztrofális következményekkel járhatott volna. A zsidó földművesek a külföldi, a zsidó bevándorlást támogató rabbikhoz fordultak. Valami olyan megoldást kellett találni, amely a halachikus szabályokat betartva lehetővé teszi a földek megművelését, így született meg az úgynevezett Heter Mekhira, azaz az eladási engedély.

Tudvalevőleg, Peszach idején a zsidók eladják a birtokukban levő hamécot egy nem zsidónak, hogy az ne legyen az ünnep idején a tulajdonukban, majd az ünnep után a haméc visszaszáll az eredeti tulajdonosára. Hasonló gondolaton alapul a szombat-évre vonatkozó eladási engedély is: a földet eladják egy nem zsidónak egy évre, és ezáltal az kikerül a Smita szabályai alól, s meg lehet művelni, illetve lehet élvezni a termést. Ez a megoldás számtalan halachikus vitára adott okot, és jelentős rabbik állnak az Heter Mekhira engedélyzése mellett, és ellene is. A főbb problémák a következők:

  • A Lo techanem parancsolat (Mózes 5. 7:1-2) bevett értelmezése az, hogy tilos nem zsidónak földet eladni Izraelben. Eszerint a Heter Mekhira egész koncepciója hibás.
  • Különböző vélemények vannak arról, hogy az a tény, hogy egy földterület nem zsidó tulajdonban van, mit is jelent a Smita szempontjából. Vannak, akik szerint semmi különbség nincs, és vannak, akik szerint az Izraelben levő nem zsidó tulajdonú föld olyan, mintha külföldön lenne, akkor viszont zsidók is megművelhetik, és szabadon felhasználhatják a termését.

E problémák ellenére ismertek olyan magyarázatok, amelyek lehetővé teszik a Heter Mekhira alkalmazását, különösen akkor, ha ezt a szükség, mint amilyen a zsidó telepek helyzete a kezdeti években, megköveteli. Az ultraortodox közösségek azonban nem tekintik érvényesnek a Heter Mekhirát, és a Smita-években csak importált zöldséget, gyümölcsöt fogyasztanak.

Az első modern Smita-évben (5749) a palesztinai zsidó falvakban alkalmazták a Heter Mekhirát, melyet több neves külföldi rabbi támogatott, például Samuel Mohliver, Mordekhai Eliasberg és Jichak Elhanan Spektor, míg a jeruzsálemi askenázi rabbik ellenezték. Azóta is minden szombat-évben kiterjedten használják ezt az eljárást. Amióta 1921-ben megalakult a Palesztinai (később Izraeli) Rabbinátus, azóta ez a szervezet intézkedik a Heter Mekhira ügyében. Az előző Smita-évben, 2007-ben, mintegy 1750 négyzetkilométernyi mezőgazdasági területet adtak el a galileai Mrar faluban lakó drúz származású Hamada Ganem tartalékos ezredesnek, hetvenmilliárd sékel értékben.

Az idei Smita-év is jó néhány vitára adott alkalmat.

A legnagyobb feltűnést és ellenkezést a katonai főrabbi, Rafi Perec vezérőrnagy döntése váltotta ki, mely szerint idén az Izraeli Hadsereg nem vásárol izraeli zöldséget, gyümölcsöt, hanem külföldről szerzi be a szükségleteit. Izrael fennállása óta először történik meg, hogy a hadsereg nem izraeli zöldséget, gyümölcsöt vásárol. A mezőgazdasági szövetségek, Jair Samir (a volt miniszterelnök Jichak Samir fia) földművelésügyi miniszter és számos más politikus is tiltakozott ez ellen. Az ellenzék vezetője, Jichak Herczog, a Munkáspárt elnöke tiltakozó levelet küldött Mose Jaalon hadügyminiszternek, és kérte beavatkozását „az izraeli földműveseket ért közvetlen súlyos csapás” ügyében. „A halachikus szigorítás éppen abban az időben, amikor az izraeli mezőgazdaság válságban van és segítségre van szüksége, ellentmond a földművelés és a szűkölködő megsegítése eszméjének” – tette hozzá. A dolog érdekessége az is, hogy Jichak Herczog nagyapja, Jichak Halevi Herczog 1936 és 1959 között Palesztina, illetve később Izrael askenazi főrabbija volt, és mint ilyen, ő hagyta jóvá a Smita-években a Heter Mekhirákat.

Egy érdekes kezdeményezés lehetővé teszi, hogy bármely zsidó teljesíthesse a Smita parancsolatát. A Smita nyilván csak azokra vonatkozik, akiknek földtulajdona van Izraelben, akinek nincs, azt nem érinti. De mit tegyen az a zsidó, aki mégis be akarja tartani a Smitát, hogy ezt a parancsolatot is teljesíthesse? Erre ad lehetőséget Simcha Margaliotnak, egy ultraortodox bne-braki zsidó rabbinak a kezdeményezése: a Smita Egylet. Miután mértékadó rabbikkal tisztázták a részleteket, a Smita Egylet hosszas keresés után megvásárolt mintegy 5000 négyzetméternyi gyümölcsöst az északi Mahanaim kibuc területén. A feladat nem volt egyszerű, mert Izraelben a földterület 93 százaléka állami tulajdon, és nem eladó. Az ország déli részével kapcsolatban megoszlanak a vélemények, hogy pontosan honnantól érvényesek a Smita szabályai, míg a központban a föld nagyon drága. Szerencsére Mahanaim földjét még 1892-ben vásárolták meg, így az magántulajdon. A szombat-év idején a Smita Egylet rendszeresen ellenőrzi, hogy senki sem dolgozik a gyümölcsösben. A Smita Egylet eladja a földet apró parcellákban azoknak, akik ily módon akarják a Smita parancsolatát betartani. Egy négyzetama (azaz egy körülbelül 50cm X 50 cm) terület 180 dollárba kerül, de lehet venni négy vagy tizenhat négyzetama földet is. Szeptember eleje óta több ezren vásároltak ilyen minitelkeket. A Smita Egylet honlapja: http://shviit.com/

Az Amir Dror-Fogelman által alapított Ocar Haarec (azaz a Föld kincse) szervezet azoknak kíván segíteni, akik szigorúan be akarják tartani a Smita szabályait, de ezzel együtt izraeli terméket szeretnének fogyasztani. Ocar Haarec különböző forrásokból szerzi be a zöldséget, gyümölcsöt. Kapható tavalyi, azaz a Smita év előtt leszedett és elraktározott zöldség; olyan zöldség, amelyet emelt tálcákon termelnek zárt helyeken, így nem vonatkozik rájuk a Smita szabálya; illetve Izrael déli részén termett zöldség, amely kívül esik a Smita területi hatályán. Az Ocar Haarec ügyfelei regisztráció után egy feltölthető elektronikus kártya segítségével vásárolhatnak Smita zöldséget, gyümölcsöt a hálózat boltjaiban. Az Ocar Haarec honlapja: http://www.otzarharetz.co.il/