A zsidó hagyomány szerint a jorcájt, az elhunyt halálozási évfordulója nemcsak az emlékezés, hanem a cselekvés ideje is. Ilyenkor micvákat végzünk az eltávozott lelkének emelkedéséért. Olyan jócselekedeteket, amelyek továbbviszik mindazt az emléket, amit életében fontosnak tartott. Szilánk Zsuzsa évek óta ennek a gondolatnak ad különösen kézzelfogható formát édesanyja jorcájtján, ezen a napon minden évben véradást szervez.
Véradás a zsidó hagyományban
A véradás a zsidó hagyomány szerint életmentő micva, a pikuách nefes egyik legközvetlenebb megnyilvánulása. Olyan jócselekedet, amelynél szó szerint életről van szó. Szilánk Zsuzsa számára ez nem csupán vallási, hanem mélyen személyes döntés is. Édesanyja egész életében fontosnak tartotta az emberek egészségét, maga is rendszeresen adott vért. Halála után, amikor már fizikai értelemben nem tud micvákat teljesíteni, ez a gesztus vált annak módjává, hogy az ő értékei tovább éljenek.
A jorcájti véradásokon évről évre sokféle ember jelenik meg. Szilánk Zsuzsa elmesélte, hogy pedagógusok, diákok, szülők, barátok, egykori tanítványok is részt vesznek az eseményen. Van, aki visszatérő véradó, és van, aki ekkor szánja rá magát először. Szilánk Zsuzsát különösen megérinti, amikor valaki életében először ad vért édesanyja emlékére:
A zsidó hagyomány tanítása szerint az elhunyt lelke örömöt és emelkedést él át azokból a micvákból, amelyeket az élők az ő érdemében tesznek. A jorcájti véradás konkrét segítségnyújtás is valaki másnak egy új esélyre és nem csupán emlékezés. Ha Ön is csatlakozna, még ma adhat vért Zsuzsa édesanyja nevében az Országos Vérellátó Szolgálat, Karolina úti épületében.
Kattintson ide, ha hozzá kíván szólni a Facebookon! További cikkeinket is megtalálja Facebook-oldalunkon.
