A polgári naptár szerint november hetedikén emlékezünk Szenes Hanna kivégzésének évfordulójára.

A budapesti születésű Szenes Hanna a cionizmus történetének egyik legfényesebb csillaga lett. Költő, katona, mártír és hős. Életét adta azért, hogy mások élhessenek.

Szenes Hanna, Szenes Anikóként született 1921-ben Budapesten. A fiatal lány korán felismerte, hogy a zsidó nép jövője Izrael földjén van. 1939-ben alijázott, és a Szdot Jám kibucban telepedett le. Ott ismerkedett meg a Hágánával, majd a brit hadsereg ejtőernyőseként vállalt küldetést, hogy megpróbálja megakadályozni a magyarországi zsidók deportálását.

Szenes Hanna nem árult el népét 

1944 júniusában dobták le Jugoszlávia fölött, ahonnan néhány nappal később átlépte a magyar határt, és röviddel ezután elfogták. Fogságában szörnyű kínzásoknak vetették alá, de egyetlen titkot sem árult el. Halálra ítélték, majd 1944. november 7-én, 23 éves korában kivégezték.

Utolsó napjaiban is verseket írt. Héberül és magyarul egyaránt. Utolsó, héber nyelven írt költeményét, az „Áldott a gyufa” (Ashrei ha-gafrur) című verset bajtársára, Reuven Dafnira bízta, e szavakkal:

„Ha nem térek vissza, add ezt át a barátaimnak Szdot Jámban.”

A vers néhány rövid sorban foglalja össze mindazt, amit Szenes Hanna élete és halála jelentett:

Boldog a gyufa

Boldog a gyufa, mely elégve szítja a lángot,

Boldog a láng, mely szíveknek mélyén lobogott,

Boldog a szív, mely dicsőn múlt ki a világból,

Boldog a gyufa, mely elégve szítja a lángot.

Ez a néhány sor nem pusztán költészet. Ez a meszirut nefes – az önfeláldozás – legmélyebb megfogalmazása. Az a hit, hogy az ember lelke akkor is gyújthat fényt, ha saját élete kialszik. Szenes Hanna nem a halált, hanem a szolgálatot, a népéért hozott áldozatot választotta. Tudta, hogy lehet, nem tér vissza, mégis vállalta, mert hitt abban, hogy „lesz, aki megpróbálja elérni a zsidókat”.

Szenes Hanna emléke ma is él. Verseit Izraelben tanítják, utcákat, kibucokat neveztek el róla, és a Herzl-hegy katonai temetőjében nyugszik. Magyarországon 1993-ban rehabilitálták, 2024-ben pedig Budapesten parkot neveztek el róla.

Emléke legyen áldott.

Kattintson ide, ha hozzá kíván szólni a Facebookon! További cikkeinket is megtalálja Facebook-oldalunkon.

Megszakítás