Amikor valakinek születésnapja van, azt kívánjuk: bis hundertundzwanzig, vagyis százhúszig, utalva arra, hogy azt kívánjuk az ünnepeltnek, a Jóisten éltesse az emberi kor legvégső határáig, százhúsz esztendeig. A világ születésnapja közeledtével két ünnepséget idéznék föl az elmúlt hetekből, amelyen összesen éppen ennyi évnyi „fennállást” ünnepelhettünk.
Az első egy húszéves évforduló volt, mégpedig az EMIH – Izraeli Chábád Közösség Magyarországon fennállásának két évtizedét köszöntő ünnepség. Raskin Smuel rabbi és felesége, Dvori húsz évvel ezelőtt költöztek Magyarországra, hogy segítsék az itt elő izraeli diákok és üzletemberek vallási életét. Munkájuk azonban ennél sokkal szerteágazóbbá vált az évek során. Az izraeli közösség életének szervezése mellett humanitárius munkát is folytatnak, rászoruló családok és holokauszttúlélők százainak nyújtva segítséget.
Az Intercontinentalban szeptember 12-én tartott ünnepségen több száz partnerük jelent meg, köztük a dubai-i Khalaf Ahmad Alhabtoor, valamint olyan közéleti méltóságok, mint Izrael Állam volt elnöke, Reuven Rivlin és Gulyás Gergely miniszter. Az évfordulón részt vettek az EMIH rabbijai, Oberlander Báruch rabbi, a magyarországi Chábád mozgalom vezetője és Köves Slomó vezető rabbi is. A Raskin házaspár az elmúlt húsz évben olyan, több ezer tagot számláló közösséget épített fel, melynek tagjai az egész világon élnek ugyan, de egy részük örökre ide köti őket.
A hússzal tehát megvolnánk, nézzük, mi a száz. Száz a Nagy Fuvaros utcai zsinagóga éveinek száma, ezt ünnepelték a Józsefváros legnagyobb zsinagógájában szeptember 18-án. Mégpedig úgy ünnepelték, ahogy azt nagyon ritkán látjuk magyar zsidó rendezvényeken: a Mazsihisz és az EMIH vezetőivel közösen. Ez a zsinagóga ugyanis – ahol nemcsak szombaton, de hétköznaponta kétszer is minjenben imádkoznak a tagok, ahogy tették ezt az elmúlt száz évben mindig – megvalósította a valódi egységet: immár tizenkét éve EMIH rabbi áll a neológ körzet élén. Megható pillanat volt, ahogy a zsinagóga jelenlegi rabbija, Glitsenstein Cháim Saul után a korábbi vallási vezetők, köztük Glitsentein Sámuel és Radnóti Zoltán is, egymás után szólaltak fel, egymás után magasztalták a közösséget, kiemelve Streit Sándor elnök úr munkájának jelentőségét is.
Oberlander Báruch rabbi beszédében néhány szóval megfogalmazta azt, amit mindenki érzett: „Itt ma nemcsak a múltat, de a jövőt is ünnepeljük.” Mi sem bizonyítja ezt jobban, mint hogy a centenáriumi ünnepséget megelőző szombaton bár micvót ünnepeltek a zsinagógában.
Száz év és húsz év… és két közösség, melyek látszólag mindenben különböznek egymástól. A valóság azonban az, hogy egy dologban, a legfontosabb dologban megegyeznek: elkötelezettségükben, mellyel a zsidóság tovább éléséért, a zsidó hagyományok átadásáért és fenntartásáért dolgoznak. Adjon az Örökkévaló erőt munkájuk folytatásához és egész Izrael népének jó újévet. Olyan évet, amelyben együtt tudunk dolgozni közös céljainkért!
Szerkesztőségünk nevében kívánok sáná továt minden olvasónknak!
Steiner Zsófia
Megjelent: Gut Sábesz 24. évfolyam 55. szám – 2022. szeptember 22.