SZÁMÍTÓGÉP A HÁLÁCHÁ SZOLGÁLATÁBAN

Speciálisan megkonstruált programok segítségével vizsgálja Bné-Brákban a Peér és a Mismeret Sztám Intézet a hiba-gyanús mezuzákat, tfilineket és Tóra-tekercseket

 

Számítógépek nélkül ma már egyszerűen elképzelhetetlen az élet. A tudomány, a biztonság, a gazdasági élet problémáinak rendszerezése és nyilvántartása annyira összeforrott a számítógéppel, hogy szinte érthetetlen, korábban hogyan lehettünk meg nélküle.

 

A számítógép és a vallási élet kapcsolatának első szakaszában a Bár Ilán Egyetemen adatbankot létesítettek a talmudi irodalomban felmerülő fogalmak számára. Bárki egyetlen telefonhívással kapcsolatba léphet ezzel az adatbankkal és az adatok hatalmas bőségének birtokába juthat. Nem kell hozzá más, csak egy személyi számítógép.

 

A számítógép felhasználási köre napjainkban tovább bővül. Nemrég arról értesültünk, hogy a Tóra-tekercsek, a tfilin, illetve a mezuzá vizsgálatát is a számítógépre bízták.

 

Tudni kell, hogy a Tóra-tekercseket és a mezuzákat nem nyomtatják. Kézzel írják őket. Így volt ez a könyvnyomtatás előtti évszázadokban, és Gutenberg találmánya sem hozott változást ezen a téren. A mai napig Tóra-másolók kezei alól kerül ki a zsidó nép legfőbb szellemi kincsét tartalmazó Tóra-tekercsek, s a tfilin, illetve a mezuzá szövegét is kézzel vetik papírra — a legszigorúbb szabályok szerint. A Tóra-másolónak illetve a tfilin és a mezuzá másolójának munkája a betűk formájának, a szóközöknek a kötöttsége miatt nem teszi lehetővé az egyénieskedést. Minden betűnek milliméterre meg kell felelnie a hagyomány által előírtaknak.

 

De ha minden tökéletes, az idő akkor is kikezdi a Tóra-tekercset, a tfilint, illetve a mezuzá pergamenjét. Lepattogzik egyik-másik betű, ereszt a tus, illetve a különleges íróanyag, amellyel a másoló dolgozott. Előfordul, hogy egy-egy szó nyomtalanul eltűnik. Az ilyen Tóra-tekercset nem lehet rendeltetésszerűen használni, s hasonló esetben a tfilin, illetve a mezuzá is kicserélendő.

 

Eddig egyik Tóra-másoló ellenőrizte a másik szövegét, illetve voltak olyanok is, akik az utóbbi évtizedekben csak ellenőrzéssel foglalkoztak. A gyarló ember igyekszik nagy figyelmet szentelni az ellenőrzésnek, de itt téved, ott téved, rengeteg a hibalehetőség.

 

Az illetékesek felfedezték a számítógépet és az ügy szolgálatába állították. A gép soha nem téved. Nem kell hozzá egyéb, mint egy jó számítógép-program.

 

Mindenekelőtt bemutatták a programot egy tekintélyes rabbi tanácsnak, amelynek élén a magyar származású Smuél Wosner rabbi, a Lublin bölcseinek emlékére létesített jesiva vezetője elnökölt. A rabbik az alapos ismeretek birtokában ellenőrizték a számítógép lehetőségeit, és szabad utat adtak az eljárás számára.

 

Jelenleg két intézmény működik ezen a területen.

 

Mismeret sztám az egyiknek a neve — ennek vezetője Smuél Chászidá rabbi. A másikat Peér Intézetnek hívják — ennek igazgatója Jiszráél Jud rabbi. Az első mögött külföldi fiókintézeteket is fenntartó társulás áll, a második kereskedelmi alapon működik, és mezuzák, illetve tfilinek eladása is a tevékenységi körükbe tartozik. Persze azt ígérik, hogy számítógéppel szakszerűen megvizsgálják az általuk forgalomba hozott tfilinket, és mezuzákat.

 

Az igazgató megmutatja az újságírónak a Guttmann Intézet — az egyik legtekintélyesebb izráeli közvélemény-kutató vállalkozás — felmérését. Kiderül belőle, hogy az izraeli átlagember nagyon komolyan veszi a mezuzá felszögezésének parancsát — még a körülmetélés parancsánál is komolyabban.

 

Az izraeli zsidó szülök az újszülött fiúgyermekek 92 százalékát vétetik fel Ábrahám szövetségébe. Ezzel szemben úgyszólván nincs zsidó ház mezuzá nélkül. Az arány 98 százalékos.

 

Akik mezuzát vagy tfilint vásárolnak, igyekeznek védekezni a hamisítványokkal szemben. Erre létesült a Peér Intézet. És a másik? A Mismeret Sztám foglalkozik mezuzá- és tfilin vizsgálattal is, de tevékenységük középpontjában a Tóratekercsek vizsgálata áll.

 

A legkiválóbb számítógépes szakemberek készítették el számukra azt a Tóra-programot, amely végül tökéletesen bevált. Belehelyezik a Tóra-tekercset egy szövegleolvasó (scanner) készülékbe, amely számítógéppel van összekapcsolva. A számítógépen működő különleges program tökéletesen átvizsgálja a tekercset, minden meghibásodást észrevesz, így a javítás könnyűszerrel elvégezhető. Végül jegyzőkönyvszerűen feljegyzi a gép a Tóra-tekercs összes adatát, szinte kiállítja a tekercs “személyi igazolványát”, mely később — lopás esetén — alkalmas a Tóra-tekercs azonosítására.

 

Másfél óra — ennyi kell a számítógépnek a vizsgálathoz. A gép mindent elvégez — hihetetlen pontossággal. Mi marad a hívő ember számára? Semmiség. Csak be kell tartani, a Tóra parancsolatait.

 

Dr. Benedek Pál (Tel-Aviv)

Megjelent: Gut Sábesz 1. évfolyam 6. szám – 2014. július 21.