A jeruzsálemi rabbinátus szerint a „szalonna” kifejezés még akkor sem használható, ha kóser, bárányból készült termékről van szó. Egy népszerű hamburgerezőnek új nevet kellett kitalálnia, hogy megtarthassa kósersági igazolását.
Az izraeli főváros jól ismert szabadtéri piaca, a Mácháne Jehuda mellett működő Crave pub egyik specialitása a bárányból készült füstölt szalonnával és vegán „sajttal” megpakolt hamburger. A vendéglátóhely kósersága felett hosszú évek óta a jeruzsálemi rabbinátus őrködik, és ők a közelmúltban meglepő kéréssel fordultak a tulajdonosokhoz: találjanak ki új nevet a szalonna helyett, mert azon általában a disznóból készült, tréfli ételféleséget értik az emberek és ez félreértésekhez vezethet. Amennyiben nem tesznek eleget a kérésnek, az a hechser (kósersági igazolás) megvonásával járhat, tették hozzá nyomaték gyanánt.
Joni Van Leeuwen, a pub tulajdonosa nem ért egyet a rabbinátus érvelésével. Szerinte a szalonna kifejezés nem kizárólag a sertéshez köthető, hanem minden olyan húsdarab lehet szalonna, melyet a megfelelő eljárással készítettek el. A Crave például a bárány mellét érleli és füstöli egy héten keresztül, majd vékony szeletekre vágja és ezt árusítja bárányszalonna néven. Pontosabban árusította, mert a fenyegetés hatására kénytelenek voltak átnevezni specialitásukat, habár mindig is feltüntették a név mellett, hogy bárányból készült szalonnáról van szó, éppen a félreértések elkerülése végett.
Miután a rabbinátus által küldött kósersági felügyelő közölte a névváltoztatásra vonatkozó elvárást, Van Leeuwen személyesen kereste fel Slomó Ámár jeruzsálemi főrabbit, hogy megpróbálja meggyőzni a követelés visszavonásáról.
A találkozóra Van Leeuwen vaskos dokumentációval érkezett, mellyel azt bizonygatta, hogy a szalonna kifejezés önmagában nem utal arra, hogy sertésből készítették az adott élelmiszert. Bemutatta az Egyesült Államok legnagyobb ortodox szervezetének, az Orthodox Union kósersági osztályának terméklistáját is, melyen számos „szalonna” megnevezésű termék szerepel.
„A főrabbi nem fogadta el az indokaimat. Amikor azt kérdeztem, hogy a zsidó jog megtiltja-e bizonyos kifejezések használatát ételekkel kapcsolatban, azt válaszolta, hogy kerülni kell még a látszatát is annak, hogy valami tisztátalan dologhoz lenne közünk. Forrásokkal azonban nem támasztotta alá az érvelését” – számolt be a sikertelen találkozóról Van Leuween.
Miután a pub nem akarta elveszteni a kósersági igazolást, fejet hajtottak a rabbinátus követelése előtt és a „facon” nevet adták a korábban baconnek nevezett bárányszalonnának, amit a fake (hamis) és a bacon (szalonna) szó összevonásával alkottak meg.
„Mi egy séf által vezetett konyhát viszünk, ahol egy igen szofisztikált és bonyolult eljárással készülő terméket hoztunk létre. Nagyon sok munkát és idő igényelt, és valójában csak a szalonna elnevezés az, ami pontosan illik rá. A rabbinátus túllépte a hatáskörét azzal, hogy beleszólt a menü szövegébe. Nagyon sok energiát fektettünk ebbe a termékbe és büszkék vagyunk arra, amit elértünk. A készítés során nem kötünk kompromisszumokat. Semmilyen „hamisításról” nincs szó. Sajnos azonban nem volt más választásunk, mint új nevet találni, hiszen csupán egy héttel az engedélyünk megújítása előtt álltak elő a követeléssel.” – kesergett Van Leeuwen.
Smuel Zemelman rabbi, a Jeruzsálemi Vallásügyi Hivatal kósersági
osztályának vezetője szerint nincs probléma a facon kifejezéssel, hiszen a „Wikipédiát megnyitva azt találjuk, hogy még a nem zsidók is faconnek nevezik a növényi alapú szalonnát”. Azt is közölte, hogy ő nem szólhat bele a vitába, mert az a rabbinátus hatáskörbe tartozik.
A rabbinátus főigazgatója, Jehosua Jisáj így reagált a Crave panaszára: „Botrányos és bizarr volna, ha a rabbinátus egy olyan menühöz adná a nevét, melyen egy disznóból készült fogás neve szerepel, még akkor is, ha ez valójában mást jelent. Ezért kértük a névváltoztatást. Ha a tulajdonos előáll egy jobb elnevezéssel, akkor nyújtsa be a javaslatát. Nem szeretnék a médián keresztül vitába bocsátkozni a tulajdonossal”.
Áháron Leibowitz, a modern-ortodox Cohár szervezethez tartozó, a rabbinátustól független Hásgáchá Prátit elnevezésű, kósersági igazolásokat kiadó szervezet alapítója szerint a zsidó jog nem tiltja a szalonna szó használatát, különösen, ha bárányszalonnaként tüntetik fel, ahogy a Crave is tette.
„Inkább arról van itt szó, hogy a helyi rabbinátus az erejét akarja fitogtatni. A menü szövegébe való beleszólással Pandora szelencéjét nyitották ki. A valódi probléma az, hogy a rabbinátus monopolhelyzetben van és így rákényszerítheti a vállalkozásokra az indokolatlan elvárásait”.
zsido.com
Forrás: JPost