Szakmai oklevelet kaptak a zsidó lányok az érettségi mellé

Száz évvel ezelőtt Wirth Kálmán (1876–1944), a Pesti Izraelita Hitközség leánygimnáziumának igazgatója elhatározta, hogy a középiskola ötödik osztályától kezdve szabónő és varrónő tanfolyamokat is indítanak, melyek sikeres elvégzésével az érettségi mellé szakmai oklevelet is adnak, így ezzel nem csupán művelt, de keresőképes pályára alkalmas fiatal nőket nevelhetnek ki.

Az olvasókban felmerül a kérdés, hogy mi a helyzet a továbbtanulással, hiszen gimnáziumban jellemzően olyanok tanulnak, akik felsőoktatásba kívánkoznak. Természetesen a Munkácsy Mihály utcai leánygimnázium tanulói is vágytak volna egyetemre, azonban ezt a numerus clausus szinte teljességgel lehetetlenné tette számukra. Ezért döntött úgy Wirth igazgató, hogy praktikus és keresőképes pályára felkészítő tanfolyammal egészítik ki az iskolát.

Az ötletet az Egyenlőség is felkarolta, s hála az ott megjelent cikkeknek sokan adományoztak, hogy a tanfolyamhoz szükséges megfelelő gépeket beszerezzék. Sok szülő adta kölcsön használaton kívüli varrógépüket az iskolának, dr. Mezey Ferenc (1860–1927) királyi tanácsos pedig öt Amerikából érkezett új Singer-gépet ajándékozott a gimnáziumnak.

Érdekes megemlíteni, hogy a tanfolyamot vezető két mesterember – egyébként egy-egy jónevű belvárosi divatszalon tulajdonosa –, Drucker Manó és Hermann Márk is az újságfelhívás útján jelentkeztek a nemes cél szolgálatába. A varrótanfolyam így már 1923. január 3-án, a szabásziskola pedig január 28-án elindulhatott összesen 31 növendékkel.

A tanfolyamok a leánygimnázium akkori épületében, a Munkácsy Mihály utca 5–7. alatt voltak, a korábbi izraelita fiúárvaház épületében, melynek helyére 1937–1938 között, a hitközség megbízására Hajós Alfréd (1878–1955) tervei alapján építették fel a ma is álló szálloda-bérházat.

A borítókép illusztráció, az egykori leánygimnázium helyére épült szálloda-bérház képe. Fotó: habitation