A napokban tudtuk meg, hogy a múlt héten az óbudai zsinagógában többen koronavírustól fertőződtek meg. Hála Istennek, a vírus egy olyan verziója érkezett ide, ami nem okozott életveszélyt, így például senkinél sem keletkeztek légzési problémák stb. A megbetegedetteknek mielőbbi teljes gyógyulást kívánok!
Miután megtudtuk az első vizsgálat pozitiv eredményét gyorsan reagáltunk a fertőzésekre, és a közösség PCR-es vizsgálatai alapján állíthatjuk, hogy a vírus csak egy kis kört érintett és nem terjedt szét a városban. Ennek értelmében úgy döntöttünk, az óbudai zsinagóga ideiglenesen bezárja kapuit, de a Vasvári Pál utcai és a Keren Or zsinagógák továbbra is nyitvatartanak. Az imádkozásokat szabad téren tartjuk meg, a Vasvári közössége – ahogy eddig, az újranyitás óta – a zsinagóga előtti udvaron, míg a Keren Oré a Dohány utcai iskola udvarán.
Az óbudai eset hatványozottan szólít fel minket az elővigyázatosságra, hogy ha bárhová megyünk, akkor előtte és utána is feltétlenül fertőtlenítsük a kezünket.
Felmerül a kérdés, hogy a ma, a szerda este kezdődő Tisá böávi böjt alatt szabad-e a kézfertőtlenítés? Hiszen, ezen a böjtnapon, amikor gyászoljuk a jeruzsálemi Szentélyeket, nem csak az evés-ivás tilos, hanem a mosakodás és kenés is (Sulchán áruch OC 554:1.).
Valójában a mosakodás és kenés ugyan úgy tilos most, a Tisá beávi böjt alatt, mint Jom kipurkor, illetve akkor, amikor nehogy Isten valaki gyászol, az egy hetes sivá alatt (SÁ uo. 613:1., 614:1.; JD 380:1.). Csupán annyi van megengedve, hogy a felkelés utáni kezmosáskor (negl vászer), illetve a mellékhelyiség használat után az ujjakat le szabad önteni (SÁ uo. 554:9–10., 613:3.).
A Sulchán áruch (uo. 554:9. és Misná brurá 19.) azt mondja, hogy a mosakodás csak élvezeti célból tilos, azonban, ha az embernek piszkos a keze, például sáros, akkor a szennyezett felületet le szabad mosni. Ez alapján, ha fertőtleni kell a kezünkket, az mindenképpen egy olyan mosakodásnak számít, amit nem élvezeti célból csinálunk, hanem a betegségek megelőzésére, hogy a kórokozókat eltávolítsuk.
A géles fertőtlenítés kapcsán felmerül egy újabb kérdés, hogy használata kenésnek számít-e? A Jom kipur esetében szigorúbb a szabály, ott egyértelműen az van írva, hogy nem csak az élvezeti célú kenés tilos, de még a higiéniai célú is tiltott (SÁ uo. 614:1. és RSZ SÁ 1.). Ugyanakkor azt mondja a Sulchán áruch (uo.), hogy gyógyítási célzatból meg van engedve. A kézfertőtlenítés mindenképpen orvosi célt szolgál, ezért lehetséges a géles fertőtlenítő használata. Ezt erősíti az is, hogy míg a krémezésnél a kemikália a bőrbe beszívódik, addig a fertőtlenítés csak a bőr felületét érinti.
További kérdés, hogy a böjt alkalmával melyik a háláchikusan előnyben részesített fertőtlenítési módszer, a szappanos víz, vagy a géles módszer? A legtöbb rabbi szerint a preferált fertőtlenítés a géles változat, ami néhány másodperc alatt végbemegy, ellentétben a másikkal, mely legalább fél percet vesz igénybe.
Kívánok mindenkinek könnyű böjtöt, és imádkozzunk, hogy minél előbb jöjjön el a Messiás, és ezek a napok ünnepnappá váljanak a próféta szavai szerint (Zchárjá 8:19.)!
Oberlander Báruch