A Tel-Aviv mellett fekvő ősi városért a pészah utáni napokban vívtak véres csatát, ezért hadművelet a mivcá chámec, azaz kovászos akció nevet kapta.
1948 tavaszán, nem sokkal Izrael függetlenségének kikiáltása előtt már elkeseredett harcok dúltak a Szentföldön élő zsidók és arabok, illetve a területet uraló brit erők között. A különböző zsidó fegyveres alakulatokkal az Arab Liga katonái és a helyi arab települések felfegyverzett lakói álltak szemben. Abban az időben Jafó volt a térség legnagyobb arabok lakta városa. Kiemelt stratégiai pozíciót mondhatott magáénak, hiszen egészen közel feküdt Tel-Avivhoz, és a támadásra készülő egyiptomi haderő is Jafót nézte ki magának elsődleges hídfőállásként.
1948. április 25-én az Ecel, más néven az Irgun zsidó harci szervezet támadást intézett a város ellen. Hatszáz fegyveresük indult harcba, de a gyors siker elmaradt, mert igen heves ellenállás fogadta őket és nagy veszteségeket szenvedtek. A csata második napján Menáchem Begin parancsnok (a későbbi miniszterelnök) visszavonulást hirdetett, ám a frontvonalon harcoló katonák megtagadták a parancsot és folytatták a küzdelmet. A következő napon az Irgun főparancsnoka, Ámicháj (Gidi) Paglin rendezte a harcosok sorait és győztes rohamra vezette őket.
A diadal azonban nem volt teljes. A zsidó csapatok nem sokkal korábban elért haifai győzelmétől megrendült Ernest Bevin brit külügyminiszter elrendelte, hogy „mindenáron” meg kell akadályozni a zsidók győzelmét Jafóban, ezért a brit hadsereg tankjai és ágyúi pusztító tüzet zúdítottak az Irgun harcosaira, hogy így kényszerítsék őket állásaik feladására. Eközben a brit légierő a közeli zsidó települést, Bát Jámot támadta elrettentésképpen. A zsidó katonák azonban sikeres ellenállást tanúsítottak és dinamitrudak és molotov-koktélok felhasználásával számos brit tankot megsemmisítettek. Végül a briteknek kellett feladniuk a harcot, így Jafó zsidó kézen maradt.
A hadműveletben az Irgun 41 harcosa esett el és 75-en sebesültek meg.
A kudarcot követően a brit vezetés Tel-Aviv bombázásával fenyegetőzött, amennyiben a zsidók nem vonulnak ki Jafóból. Az Irgun erre aknatámadást helyezett kilátásba Jafó német-amerikai negyede ellen. Végül hosszadalmas alkudozás után a britek már csak azt követelték, hogy a városban működő rendőrállomás és az oda vezető út maradjon a kezükben. Az Irgun erre felrobbantotta a rendőrség épületét és eltorlaszolta az utat. A harcok április 30-án értek véget, a zsidó erők győzelmével.
Fotó: Wikipédia