Kis hitközség, sok látogató.
A kellemes időjárással és kétezer éves zsidó múlttal rendelkező Rodosz Görögország egyik legnépszerűbb turisztikai célpontja. A XX. század elején a zsidó közösség Rodosz város lakosságának egyharmadát tette ki. Többségük nem élte túl a holokausztot. Rodosz legrégebbi zsinagógája az 1557-ben épült Káhál Sálom, mely egyelőre inkább turistalátványosságként, mint imahelyként funkcionál. A jelenlegi kis hitközség azonban kiegészül a szigetre látogató nagyszámú izraeli látogatóval (tavaly több mint 150 000-en érkeztek) és sok nyugati zsidó turistával, ezért a Chábád mozgalom elérkezettnek látta az időt, hogy állandó képviselőik élesszék fel a tradicionális zsidó életet a szigeten.
Uri Medina rabbi és felesége, Devorah Leah többszöri látogatás után döntött úgy, hogy Rodoszon telepszenek le. Ahogy híre ment, hogy lubavicsi küldöttek költöznek a szigetre, egyre többen hívták fel Medina rabbit, hogy a helyben elérhető kóser élelmiszerek iránt érdeklődjenek.
„Megfigyeltem, hogy még a nem különösebben vallásos izraeliek számára is fontos, hogy külföldi utazásaik alatt is kósert egyenek.” – mondta a rabbi. Az izraeli turisták körében különösen népszerű helyeken, mint Indiában vagy Thaiföldön, a Chábád már kiépítette teljes kóser ellátórendszerét. A Medina házaspár egyelőre csak a legegyszerűbb fogásokat kínálja: apró konyájukban maguk készítik a rántott húst és a sült krumplit, melyre egyre nagyobb igény mutatkozik. „Ötven, hetven, majd száz ember telefonált, egyszerűen nem tudtunk lépést tartani az igényekkel.” – mondta a rabbi, aki a szombati étkezésekre is invitálja az érdeklődőket.
A nehéz helyzetben Mendel Hendel rabbi, a görögországi Chábád vezetője sietett a segítségükre. Megvásároltak egy háromszintes épületet, melyben ipari méretű konyha és étterem is található.
Az őszi ünnepeket már Rodoszon töltötte a Medina család. A zsidó újévre, ros hásánára kibérelték a sziget legnagyobb szállodáját, ahol 250 imádkozó gyűlt össze. Jom kipurra hazautaztak a turisták, ekkor a helyi közösséggel összefogva tartották meg az istentiszteleteket a régi zsinagógában. A hitközségi titkár nem sok jóval bíztatta a rabbit, hiszen nagy ritkán gyűlik össze a szertartásokhoz szükséges tíz zsidó férfi. A rabbi azonban nem csüggedt el, élénk szervezőmunkába kezdett, s a szent napon nyolcvan zsidó töltötte meg a zsinagógát.
Az izraeli turistaáradat egyik oka a zsidó állam és Törökország között kialakult feszült viszony. Korábban a legtöbb nyaraló az anatóliai tengerpartra utazott, de 2010 óta sokan választják a közeli görög szigetet, mely csupán egy órányi repülőútra fekszik Izraeltől. A görög kormány örömmel fogadta a megnövekedett izraeli érdeklődést. Olga Kefalogianni turisztikai miniszter beszámolt róla, hogy az utóbbi időben nagy hangsúlyt fektetnek a görögországi zsidó örökség megismertetésére az országba látogatókkal. „Egykor virágoztak a zsidó közösségek Görögországban, és ennek minden városban sok nyoma maradt, leginkább Thesszalonikiban, de sok más helyen is, például az én szülővárosomban, Krétán.” – mondta.
A rodoszi Chábád kirendeltség már a negyedik Görögországban. Athénban és Thesszalonikiban régóta működik két nagy központ, Krétán pedig a turistaszezonban nyitja meg kapuit egy Chábád ház. Medina rabbi napi ötszáz látogatóval számol a következő nyáron. „Nagyon izgalmas munka vár ránk, mert óriási az érdeklődés a zsidóság iránt. A kóser étterem mellett zsinagógát is működtetünk, ahol az imák mellett előadások várják az érdeklődőket. Ezt követően egy mikvét (rituális fürdőt) és egy zsidó óvodát is szeretnénk nyitni.”
Forrás: Crownheights.info