Létrehoztatok egy előadást Schell Judittal Szerepeink mögött címmel, amelynek március 24-én lesz a bemutatója a Lóvasútban. Úgy tudom, 2020 óta arrébb léptél a színházi munkától. Mi volt ennek az oka?
Réczei Tamás: Egyrészt egy „elhívás” az EMIH részéről, hogy ők nyitottak lennének a közös gondolkodásra velem színházalapításról.
Másrészt, bár ez nem konszenzusos vélemény, szerintem nagyon ritka, hogy egy színház élén, ha aránylag hosszú időt tölt el egyazon vezetés, az ne fáradna el. Én azt gondolom, hogy 2, maximum 3 ötéves ciklus az, amit ambícióval ki lehet tölteni. Utána illene váltani (én 12 év után jöttem el, a harmadik ciklus felénél), de természetesen ki az, aki szívesen megszabadulna egy magas pozíciótól? Például én. Kettő színházvezetőt láttam, aki foglalkozott az utódlásával, Zsámbéki Gábor és Babarczy László, mindenki más az örök-élettel foglalkozik inkább.
Az interjú további részét a Kibic Magazinban olvashatják.