Ékev

A baba első mondata

Mindazt a parancsolatot, amelyet én a mai napon neked parancsolok, tartsátok meg, hogy megtegyétek, azért, hogy éljetek és sokasodjatok, bemenjetek és elfoglaljátok az országot, amelyről megesküdött az Örökkévaló őseiteknek. (5Mózes 8:1.)

Mindazt a parancsolatot… [Az első magyarázat:] szó szerint. Egy ágádá pedig így magyarázza: [egész parancsolatot, vagyis] ha elkezdtél egy micvát, fejezd is be, mert csak annak a nevéhez fűződik [a micvá], aki befejezi azt, ahogy írva van: „József csontjait, melyeket Izrael fiai hoztak fel Egyiptomból, Schemben temették el.” (Józsuá 24:32.). Nemde Mózes egyedül foglalkozott vele, hogy felhozza azokat?! De mivel ő már nem tudta befejezni és Izrael fejezte be, az ő nevükhöz fűződik.

És leborultam az Örökkévaló színe előtt, mint először, negyven nap és negyven éjjel; nem ettem kenyeret és nem ittam vizet, minden bűnötök miatt, amelyet elkövettetek, cselekedvén azt, ami rossz az Örökkévaló szeme előtt, hogy ingereljétek Őt. (5Mózes 9:18.)

És leborultam az Örökkévaló színe előtt, mint először, negyven nap… Ahogy írva van: „most felmegyek az Örökkévalóhoz, talán engesztelést szerezhetek vétketekért.” (2Mózes 32:30.). Abban a felmenetelben [másodszor] negyven napig időztem ott, Áv hónap 29-én lett vége, mivel Támuz 18-án ment fel. Azon a napon [Áv 29-én Isten] megkegyelmezett Izraelnek, és azt mondta Mózesnek: „Faragj ki magadnak két kőtáblát…” (uo. 34:1.). Ezután még [harmadszor] negyven napig volt fent, aminek a vége Jom Kipur napjára esett. Azon a napon örömmel kegyelmezett meg Isten Izraelnek és azt mondta Mózesnek: „Megbocsátottam szavad szerint” (4Mózes 14:20.). Ezért lett ez a nap [Jom Kipur] kijelölve a megbocsátás és könyörület napjának. És honnan tudjuk, hogy [Isten] teljesen kiengesztelődött? Mert írva van a második tábla készítésének negyven napján: „Én pedig álltam a hegyen, a korábbi napok szerint” (5Mózes 10:10.). – [ebből az összehasonlításból azt tanulhatjuk:] ahogy az elsőnél nem haragudott [hiszen az még az aranyborjú készítése előtt volt], a utolsónál sem haragudott. Innen pedig azt tanulhatod: a középső [negyven napos] időszakban viszont haragudott.

Abban az időben mondta nekem az Örökkévaló: Faragj ki magadnak két kőtáblát, olyanokat, mint az elsők voltak, és jöjj fel hozzám a hegyre és készíts magadnak egy ládát fából. (5Mózes 10:1.)

…Faragj ki… és csak azután …készíts magadnak egy ládát fából. De én először készítettem a ládát (uo. 3.), hiszen hova tenném a kőtáblákat, mikor lejövök és a kezeimben lesznek? Ez nem az a láda, amelyet Becálél készített, mivel a Sátor építésével csak Jom Kipur után foglalkoztak. Mert csak miután lejött [Mózes] a hegyről parancsolta meg nekik, hogy építsék fel a Sátrat, és Becálél előbb csinálta a Sátrat és csak utána a ládát és a kellékeket. Ebből tehát úgy tűnik, hogy ez egy másik láda volt. Ez volt az a láda, ami velük volt a háborúkban is, mert az amit Becálél csinált nem mehetett ki a háborúba, de Éli idejében kivitték, és emiatt büntetésből foglyul esett.

És ha jól figyeltek parancsolataimra, amelyeket ma parancsolok nektek, hogy szeressétek az Örökkévalót, a ti Isteneteket és szolgáljátok Őt egész szívetekkel és egész lelketekkel… (5Mózes 11:13.)

…és szolgáljátok Őt egész szívetekkel… szívvel végzett szolgálattal, vagyis az imával, mert az imát, szolgálatnak nevezik, ahogy írva van: „A te Istened, akit te állandóan szolgálsz” (Dániel 6:17.) Van-e [áldozati] szolgálat Babilóniában? Nem, hanem arra utalt, hogy [Dániel] imádkozott, ahogy írva van: „Jeruzsálem felé nyitott ablakai voltak felső szobájában [és háromszor napjában leborult térdeire, és imádkozott]…” (uo. 11.). Dávidnál is így olvashatjuk: „Álljon meg előtted imádságom füstölőszer gyanánt” (Zsoltárok 141:2.).
…egész szívetekkel és egész lelketekkel. Nemde már figyelmeztetett erre (uo. 6:5.), de akkor az egyes embert figyelmeztette, most pedig a közösséget.

Tanítsátok ezekre gyermekeiteket, beszélve róluk, mikor házadban ülsz, amikor az úton jársz és amikor lefekszel és amikor felkelsz. (5Mózes 11:19.)

…beszélve róluk… Amikor a kisgyermek már tud beszélni, megtanítják neki: „A Tóra, melyet Mózes parancsolt nekünk…” (uo. 33:4.) mondatot, hogy így tanítsák meg beszélni. Innen mondják [Bölcseink]: amikor a kisgyermek elkezd beszélni, apja a szent nyelven szóljon hozzá és tanítsa őt Tórára. Ha nem így tesz, az olyan, mintha eltemetné őt, ahogy írva van: „Tanítsátok ezekre gyermekeiteket, beszélve róluk… [hogy sokasodjanak napjaitok és gyermekeitek napjai]” (uo. 19–21.).

Válogatta és fordította: Yaakov

Megjelent: Gut Sábesz 3. évfolyam 42. szám – 2014. november 17.