Beháálotchá

A hatodik évi tanulás haszontalan

Szólj Áronhoz és mondd neki: Midőn meggyújtod a mécseseket, a menóra előrésze felé világítson a hét mécses. (4Mózes 8:2.)

…Midőn meggyújtod… Miért van egymás után a Menóra és a törzsfők [oltáravatásának] fejezete? Mert amikor Áron látta, hogyan avatják fel [az oltárt] a törzsfők, rosszul esett neki, hogy sem ő, sem törzse nem volt a felavatók között, ezért azt mondta neki az Örökkévaló: a te feladatod fontosabb mint az övéké, mert te fogod meggyújtani és tisztítani a mécseseket.

Ez az ami szól a levitáknak: Huszonöt évestől felfelé menjen be szolgálatot teljesíteni a találkozás sátrának munkájában. (4Mózes 8:24.)

Ez az ami szól a levitáknak… Csak az évek száma teheti alkalmatlanná őket, de a testi hibák nem [szemben a kohénokkal, ld. 3Mózes 21:16–24.].
…Huszonöt évestől felfelé… Egy másik helyen pedig azt mondja: „harminc évestől felfelé” (4Mózes 4:3.). Hogy lehet ez? [Egy levita] 25 éves korában kezdi tanulni a szolgálat törvényeit [a Szentélyben], öt évig tanulja azt és harminc évesen kezd dolgozni. Innen vezetjük le, ha egy tanuló öt év alatt nem ér el jó eredményeket, a későbbiekben sem lesz eredményes.

És szólt az Örökkévaló Mózeshez Szináj sivatagában a második évben, miután kivonultak Egyiptom országából, az első hónapban, mondván: (4Mózes 9:1.)

…az első hónapban… A könyv eleje azonban Ijár havában történt [a második hónapban] (lásd uo. 1:1.) Ebből vezetjük le, hogy a Tórában leírt események nem mindig kronológiai sorrendben követik egymást. De miért nem kezdte a könyv ezzel a résszel? Mert ez a rész szégyen Izraelnek, ugyanis a negyven évnyi sivatagi tartózkodás alatt, csupán ezt az egy peszáchi áldozatot hozták.

És szólt Mózes Hobábhoz, a midjanita Reuél, Mózes apósa fiához: Mi elindulunk a hely felé, amelyről az Örökkévaló ezt mondta: azt adom majd nektek; gyere velünk és mi jót teszünk veled, mert az Örökkévaló jót ígért Izraelnek. (4Mózes 10:29.)

…Mi elindulunk a hely felé… rögtön, és három napon belül be is megyünk arra a földre. Mert ennél az első utazásnál azért indultak, hogy bemenjenek Izrael földjére, csak ezután vétkeztek a „panaszkodók” (uo. 11:1.). És miért veszi magát Mózes a többiekhez? Mert még nem történt meg felőle az ítélet [hogy nem mehet be] és úgy gondolta, hogy ő is be fog menni.

Emlékszünk a halra, amelyet ingyen ettünk Egyiptomban, az uborkára, a dinnyére, a póréhagymára, a vöröshagymára és a fokhagymára. (4Mózes 11:5.)

…amelyet ingyen ettünk Egyiptomban… Ha azt mondod, hogy az egyiptomiak adtak nekik ingyen halat, nemde az van írva: „szalmát nem adnak nektek” (2Mózes 5:18.). Ha szalmát nem adtak nekik ingyen, halat talán ingyen adtak? Akkor miért van írva: „ingyen”: mert „ingyen” volt a micváktól [még nem volt rajtuk Isten parancsolatainak járma].

És leszállt az Örökkévaló felhőoszlopban és megállt a sátor ajtajánál és hívta Áront és Mirijámot és kimentek ők ketten. (4Mózes 12:5.)

…felhőoszlopban… Egyedül jött. Mert Ő nem úgy viselkedik, mint egy hús-vér király, aki nagy hadsereggel megy háborúzni, és kevés emberrel békét kötni, az Örökkévaló szokása, hogy egyedül megy háborúzni, ahogy írva van: „Az Örökkévaló a háború ura” (2Mózes 15:2.), és ha békét köt, akkor megy nagy hadsereggel, ahogy írva van: „Isten szekere sok tízezernyi” (Zsoltárok 68:18.)
…és kimentek ők ketten. Miért hívta ki és választotta el őket Mózestől? Mert egy ember jelenlétében csak néhány érdemét említjük de mindet felsoroljuk, amikor nincs jelen. Így találjuk Nóénál is, amikor nem volt jelen, akkor: „Noé igaz, feddhetetlen férfiú volt” (1Mózes 6:9.), előtte pedig: „téged láttalak igaznak színem előtt” (uo. 7:1.) Egy másik magyarázat: hogy Mózes ne halja Áron megrovását.

Válogatta és fordította: Yaakov

Megjelent: Gut Sábesz 3. évfolyam 34. szám – 2014. november 12.