Mispátim

 

A fül büntetése

 

És ezek a törvények, amelyeket eléjük helyezz: (2Mózes 21:1.)

 

És ezek a törvények… Minden olyan helyen ahol írva van: „ezek…” megszakítja az előző témát, az „és ezek” hozzátesz az előzőhöz [ahogy ebben az esetben is]: ahogy az előzők [a tízparancsolat] a Szináj hegyről valók, ezek [a most felsorolandó polgárjogi törvények] is a Szináj hegyről valók.

És miért van egymáshoz közel a polgárjogi törvényekről szóló szakasz és az oltárral kapcsolatos előírások (uo. 20:26.)? Azt tanítja neked, hogy helyezd a Szánhedrint (a bíróságot) a Szentélybe [illetve az oltár mellé].

…amelyeket eléjük helyezz: Így szólt az Örökkévaló Mózeshez: Ne is forduljon meg a fejedben, hogy azt mond: megtanítom nekik a törvényeket kétszer vagy háromszor, amíg nem tudják kellőképpen, de nem fogom magam fárasztani azzal, hogy megértessem velük a törvény okát és megmagyarázzam azt nekik. Ezért lett írva: „amelyeket eléjük helyezz”, vagyis mint egy terített asztalt, készen ahogy az ember már fogyasztani tudja.

 

Akkor állítsa őt ura a bíró elé, és vezesse az ajtóhoz vagy az ajtófélfához, gazdája szúrja át az ő fülét árral, azután szolgálja örökké. (2Mózes 21:6.)

 

…gazdája szúrja át az ő fülét árral… a jobb fülét. Vagy talán a balt? Ezért van a „fül” szó gözérá sávája [ez az az elv amikor a Tórában két különböző helyen előforduló ugyanazon szó szövegkörnyezetéből következtetünk a jelentésre]. Itt az van írva: „gazdája szúrja át az ő fülét” a möcorá (a leprás) fejezetében pedig: „…a megtisztulni akarónak a jobb füle cimpáját” (3Mózes 14:14.). Ahogy a későbbiekben a jobb fülről beszél, itt is a jobb fülről van szó.

És mi miatt kell a fület átszúrni, inkább mint valamelyik más testrészt? Azt mondja Rábán Jochánán ben Zákáj: a fül, ami hallotta Szináj hegyén: „ne lopj” (2Mózes 20:13.) és mégis lopott [és így lett rabszolga], legyen átszúrva. Ha pedig eladta magát [rabszolgának]: a fül, ami hallotta Szináj hegyén: „az Én szolgáim Izrael fiai” (3Mózes 25:55.), és mégis urat vásárolt magának, legyen átszúrva.

Rabbi Simon ezt az előírást [olyan kellemesen és finoman] szokta magyarázni mint egy igazgyöngy füzér: miben különbözik az ajtó és a félfa a ház többi tárgyától? Azt mondta az Örökkévaló: az ajtó és a félfa voltak a tanuk Egyiptomban, amikor elkerültem a szemöldökfát és a két ajtófélfát [és életben maradtak a zsidók] (lásd 2Mózes 12:23.), azt mondtam: „az Én szolgáim Izrael fiai” – azaz az Én szolgáim ők, nem pedig szolgák szolgái, és ha mégis vett magának urat, legyen átszúrva előttük.

 

Aki férfit megüt úgy, hogy meghal, ölessék meg! (2Mózes 21:12.)

 

Aki férfit megüt úgy, hogy meghal… Több helyen le van írva a gyilkosok büntetése, amit meg tudok magyarázni mit is hordoz magában, azt el fogom mondani.

„Aki férfit megüt úgy, hogy meghal…” miért van ez írva? Mivel írva van: „Ha egy ember megüt bárkit…” (3Mózes 24:17.) – ezt úgy érthetem, hogy olyan ütésről van szó, amibe nem hal bele az ember, ezért van írva itt: „Aki férfit megüt úgy, hogy az meghal”, tehát csak akkor kell megölni, ha meghalt akit megütött.

És ha csak az lenne írva: „Aki férfit megüt…” és nem lenne írva: „Ha egy ember megüt…”, azt mondhatnám, hogy csak akkor bűnös, ha egy férfit ütött meg, de honnan tudom, hogy mi vonatkozik arra ha egy nőt vagy egy kiskorút ütött meg, ezért van írva: „Ha egy ember megüt bárkit…”, tehát a nőt és a gyereket is.

És még: ha csak az lenne írva: „Aki férfit megüt…”, érthetem ezt úgy, hogy még a kiskorút is meg kellene ölni, ha megölt valakit, ezért van írva: „Ha egy ember (azaz felnőtt) megüt…”, és nem egy kiskorú.

Továbbá: „megüt bárkit…” az még nöfálimra (magzatokra, még a megszületett életképtelenekre is) is vonatkozik, ezért van írva: „aki férfit megüt…”, azaz olyat, aki életképes és még férfivá válhat.

Válogatta és fordította: Yaakov

 

 

Megjelent: Gut Sábesz 3. évfolyam 18. szám – 2014. október 15.

 

Megszakítás