Jitró

Tíz parancsolat egy szóban

És eljött Jitró, Mózes apósa, annak fiaival és feleségeivel, Mózeshez a sivatagba, ahol táborozott, Isten hegyéhez. (2Mózes 18:5.)

 

…a sivatagba… Már tudjuk, hogy a sivatagban voltak [a zsidók], így a mondat csak Jitrót dicséri, mivel otthonában nagy tiszteletnek örvendett, mégis úgy döntött, hogy elmegy a sivatagba, a pusztaságba, hogy a Tóra szavát hallja.

 

És történt másnap, hogy Mózes leült bíráskodni a nép fölött, és állt a nép Mózes előtt reggeltől estig. (2Mózes 18:13.)

 

…reggeltől estig. Lehet ezt szó szerint értelmezni? Hanem minden olyan bírót, aki csak egy órát is ítélkezik igazságosan, úgy tünteti ki az Írás, mintha a Tórával foglalkozna egész nap, és mintha Isten társa lenne a világ teremtésében, amiről az van írva: “…és volt este és volt reggel, egy nap” (1Mózes 1:5.).

Ti láttátok mit cselekedtem Egyiptommal, hogy felemeltelek benneteket sasszárnyakon és elhoztalak benneteket magamhoz. (2Mózes 19:4.)

 

…sasszárnyakon… Mint a sas, amely szárnyain viszi a fiókáit. A többi madár a lábai között viszi őket, mert félnek a madaraktól, melyek felettük repülnek, de a sas nem fél csak az embertől, nehogy lenyilazza őt, mivel ő fölötte nem száll más madár. Ezért a szárnyaira teszi őket és így szól: „Inkább érjen a nyíl engem, mint a fiókáimat!” Én is ugyanígy cselekedtem: „És elvonult Isten angyala… odament Egyiptom tábora és Izrael tábora közé… [és ott volt a felhő]…” (uo. 14:19–20.) És az egyiptomiak nyilakat lőttek, és köveket dobtak, de a felhő elnyelte azokat.

 

És legyenek készen harmadnapra, mert a harmadik napon leszáll az Örökkévaló az egész nép szeme láttára Szináj hegyére. (2Mózes 19:11.)

…harmadnapra… ami a [Sziván] hónap hatodika volt. Ötödikén felépítette Mózes az oltárt a hegy alján és a 12 oszlopot, mindent, ami a[z ezt követő] Mispátim szakaszban (uo. 24:4.) írva van. [Mivel ez egy későbbi szakasz hogy lehet, hogy korábban történt? A válasz:] a Tórában nem mindig időrendi sorrendben vannak az események leírva.

És elmondta Isten mindezeket az igéket, mondván. (2Mózes 20:1)

…mindezeket az igéket… Ebből azt tudhatjuk meg, hogy az Örökkévaló egy mondatban elmondta mind a tíz parancsolatot, ami egy ember számára lehetetlen, hogy így tegyen, és ezután kezdte ismételni és megmagyarázni a parancsolatokat külön-külön.

…mondván. Ez arra tanít minket, hogy válaszoltak: a tevőleges parancsolatokra: „Így tesszük!”, és a tiltókra: „Nem tesszük!”.

Én vagyok az Örökkévaló a te Istened, aki kivezettelek Egyiptom országából, a szolgaság házából. (2Mózes 20:2.)

…aki kivezettelek Egyiptom országából… [Mit akar az Isten ezzel mondani?] Elég a kihozatal, hogy szolgáljatok engem. Egy másik magyarázat: A tengernél egy erős, harcias Istenként mutatkozott be, itt pedig úgy mint egy idős, aki telve van irgalommal. Nehogy azt higgyétek, hogy két hatalom van, mivel máskép jelenek meg: „Én vagyok” ugyanaz, “aki kivezettelek Egyiptom országából”, és aki a tengernél jelent meg. Még egy magyarázat: Mivel sok hangot hallottak, ahogy írva van: „…a hangokat” (2Mózes 20:15.), melyek a négy oldalról, az égből és a földről jöttek, ne mondjátok, hogy több hatalom van!

Miért mondja egyes számban: „Istened” [amikor az egész néphez szól]? Hogy ürügyet adjon Mózesnek, és megtanítsa egy mentségre az aranyborjú elkészítésénél. Ezért mondja [később Mózes]: „Miért lobbanna fel haragod néped ellen?” (uo. 32:11.) – nem nekik parancsoltad: „Ne legyenek nektek idegen isteneitek” csak egyedül nekem [hisz egyes számban van írva].

Ne legyenek neked idegen isteneid színem előtt! (2Mózes 20:3.)

Ne legyenek neked… Miért kellett ezt mondani? Mivel az van írva (uo. 4.): „Ne készíts magadnak [faragott képet]…” – ez csak az elkészítést tiltja, honnan tudjuk, hogy ami már kész azt sem szabad megtartani? Ezért van írva: „Ne legyenek neked”.

Válogatta és fordította: Yaakov

Megjelent: Gut Sábesz 3. évfolyam 17. szám – 2014. október 15.