Magyarország egyik remek festőjéről, Fényes Adolfról csak kevesen tudják, hogy rabbik leszármazottja. A kiváló művésznek nincs különösebben kerek évfordulója – vagyis zsidó szempontból mégiscsak van- ugyanis pont száz éve nyílt meg egyik gyűjteményes kiállítása az Ernst Múzeumban.
Az 1923-as kiállítás kapcsán Fényes új, a Tóra ihlette műveket is bemutatott, s ennek kapcsán részletesen beszélt felmenőiről és neveltetéséről is – a festőművész szavait idézzük:
Fényes Adolf (szül.: Fischmann, 1867–1945) 1923 telén tartotta harmadik gyűjteményes kiállítását az Ernst Múzeumban. A kiállításon mintegy hatvan képet mutattak be Fényes 1912–1923 között alkotott festményeiből, melyek közül hatot tórai történet inspirált és a következő címeket viselték: „Ádám hol vagy?” – „Rebeka a kútnál” – „A zsidók megverik Ámálék seregét” – „Józsefet eladják testvérei” – „Hágár kiűzetése” – „Ábrahám és a három angyal”. A festőművész a téma iránti elkötelezettségéről az alábbiakat mondta:
„Gyermekkorom óta sokat foglalkoztatja képzeletemet a Biblia, hiszen úgy apai, mint anyai ágon régi zsidó papi családok sarja vagyok. Az édesapám: Fischmann Simon, Kecskemét főrabbija volt. 1844-től 1877-ig volt lelki pásztora ő a kecskeméti zsidóságnak. A szabadságharc leveretése után Haynau apámat hazafias magatartása miatt börtönbe is vetette. Kecskemétre súlyos hadisarcot rótt ki s a hazafias magyar zsidókra kivetett hadisarcból alakították később a zsidó tudományi alapot. Apám nem békült meg az osztrákokkal. A többi hitfelekezetekkel és azok papjaival meleg, bensőséges szeretet fűzte őt össze.
Én már zsenge gyermekkoromban, apámból, a családi körben tanultam meg minden vallásos meggyőződés megbecsülését. […] Az édesanyám apja: Wahrmann Dávid József, unokája volt Wahrmann Izraelnek, aki 1760-ban született, Óbudán volt pap s akit a pesti zsidó hitközség 1799-ben, amikor különvált az óbudaitól, amelyhez addig tartozott, első főrabbijául megválasztott. Az apámon és az anyai nagyapámon kívül pap volt két nagybátyjám is [apja testvére, Fischmann Nándor kolozsvári rabbi, annak fia pedig Fischmann József telegdi rabbi volt – Cs. V.].
Én magam Venetianer Lajossal, a tudós történetíróval és újpesti főpappal, valamint Kecskeméti Lipóttal, Nagyvárad lelkes magyar érzelmű főrabbijával együtt tanultam boldogult édespaámtól a Misnát s a Gemorót, sajnos kevesebb sikerrel, mint Venetianer vagy Kecskeméti. A Biblia számomra mindenkor a könyvek könyve volt.”
|
Forrás:
„Fényes Adolf gyüjteményes kiállításán hat uj biblikus kompozició is bemutatásra kerül.”, Egyenlőség, 1923. 42. évf. 45. szám, 4. old. |
További cikkeinket is megtalálja Facebook-oldalunkon.