Purim csodálatos, tündérmesébe illő történetének helyszíne Áchásvéros király birodalmának fővárosa, Susán. A 127 tartomány fölött uralkodó király hetedhét országra szóló lakomát rendezett a palotában. Ettől fogva a véletlenszerűnek tűnő események nagyszerű történetté kovácsolódnak össze, többnyire a palota falai között. Hol található e mesebeli város csillogó-villogó palotája? A chabad.org írásából kiderül, hogy hol kell a nagyon is valóságos helyszínt keresni.
„Susán városában, a palota kertjében, hét napig tartó lakomát rendezett, melyen az egész nép apraja-nagyja részt vett. Fehér vászon és kék bíbor gyapjúszőtteseket fehér gyapjú és bíbor kötelekkel és ezüstkarikákkal erősítettek márványoszlopokhoz. A sötét márvány, gyöngyház és alabástrom kövezeten arany és ezüst kerevetek voltak. Változatos formájú aranykelyhekből ittak. A királyi bort királyi bőkezűséggel mérték…” (Eszter 1:5-8)
Susán régóta lakott település
150 évvel ezelőtt a Susánt kereső régészek azonosítottak egy iráni falut, Sus vagy Szusza néven a Zagrosz-hegység lábainál, egy folyó partján. Susán a civilizáció hajnala óta lakott és fontos település volt, és a perzsák hatalomra kerülésével egyike lett a három fővárosnak. Itt épült fel a király téli palotája. Eszter könyve mellett Ezra, Nechemjá és Dániel könyve is említi. A közelben található egy sír, mely a hagyomány szerint a Susánban élt Dániel próféta nyughelye.
Nagy Dareiosz, aki a susáni téli palotát építette, onnan hétszáz kilométerre délkeletre építette fel a nyári palotáját Persepolisban. Feltételezhető, hogy e két épület hasonlított egymáshoz, így a jobban megőrzött persepolisi épület alapján jobban megérthetjük a susáni palota jellegét. Dareiosz három, egymásba kapcsolt dombon építette fel a városát. A dombokat először egy magasságba hozta, majd az egyiken felépült a palota. Ezt a dombot mély völgy választotta el a másik két, összekapcsolt dombtól, melyeken a város állt. A palotába egy mély árok fölött átvezető, harminc méter hosszú hídon lehetett bejutni – talán ez volt az a kapu, ahol Mordecháj kihallgatta a király életére törő őröket.
A helyszínen 1970-ben feltárt hatalmas, negyvenszer harminc méteres kapuzat egy nagyobb és két kisebb helyiséget is magába foglalt. Előbbi mennyezetét négy, 13 méter magas oszlop tartotta, talapzatuk felirata: „Xerxész király”, illetve: „Apám, Dareiosz király építette ezt a palotát”.
Így épült fel a palota
A palota központi részét a hivatalos ceremóniákra használt nagy fogadóterem, az apadana alkotta, attól elkülönítve kapott helyett a lakórészleg, ahol feltehetőleg a nők lakrésze is volt. Az apadana a maga tízezer négyzetméteres alapterületével és húszméteres belmagasságával impozáns helyiség volt, mennyezetét hat hatalmas, összesen 36 pillérből álló pillérsor tartotta. A terem déli fala mellett talált kőemelvényen feltehetőleg trónszék állhatott valamikor, a keleti, északi és nyugati oldalon kétszer hat oszloppal díszített kapuzat is állt.
A nagy fogadóteremtől délre helyezkedett el a királyi rezidencia, összesen nem kevesebb mint 38 ezer négyzetméteren. Az épületkomplexum három nagy udvar köré csoportosult, melyek nyugati irányban mind egyre kisebbek voltak. A külső udvarban a régészek mázas téglából készült, oroszlánt ábrázoló domborművet találtak – elképzelhető, hogy a gonosz Hámán éppen ebben az udvarban munkálkodott azon az éjszakán, amikor Áchásvéros király nem tudott aludni… Az udvarok között őrszobák vigyázták a királyi család épségét. A király lakosztálya a belső udvarra nézett – talán itt állt meg Eszter királyné, várva, hogy Áchásvéros kinyújtja-e a felé a jogarát.
A trónterem mellett előkerült a palota alapításáról szóló sztélé, mely arról tanúskodik, hogy ezt a szuszai palotát maga Dareiosz építtette. Xerxész feliratait szintén megtalálták a helyszínen. Ezekből úgy tűnik, hogy ő fejezte be az apja által megkezdett építkezést.
A palota romjai közül ugyan nem kerültek elő egyéb tárgyi bizonyítékok, ám a görög történetírók, köztük Hérodotosz az Eszter könyvében szereplőkhöz hasonló tárgyakról is írnak. A húszméteres oszlopok csupán Persepolisban maradtak ránk, ám a Susánban feltárt, két, egymástól elforduló bikát formázó hatalmas pillérfők hozzásegítenek az épület gigászi méreteinek megértéséhez. A helyszínen talált alabástromedényeket a régészek szerint illatszerek tárolására használták – talán éppen az Áchásvéros hírhedt szépségversenyére készülő nők számára.
Kattintson ide, ha hozzá kíván szólni a Facebookon! További cikkeinket is megtalálja Facebook-oldalunkon.