Peszách – A szabadulás ünnepe

Április 3-án estétől, 11-én estig ünnepljük a Peszáchot, a három zarándokünnep egyikét. — A nyolcnapos ünnep a felszabadulás emlékét őrzi, és azt idézi, hogy Izrael gyermekei a kétszáztíz esztendős egyiptomi rabság után, 3327 évvel ezelőtt kivonultak Egyiptomból. — A kivonulás történetét – amely Mózes küldetését, fáraó kérlel­he­tet­len­sé­gét, az Isten rendelte tíz csapás sorozatát, majd a zsidók menekülését beszéli el – Mózes második könyvének 1–15. fejezete írja le. —
Különleges peszáchi törvények

A kovászos: Az egyik kötelezettség az, hogy otthonunkat teljesen megtisztítsuk minden kenyérmorzsától és egyéb kovászos ételtől, cháméctól. — Cháméc minden étel, ital, ami az öt fő gabonafajta – búza, rozs, árpa, zab vagy tönköly – fel­hasz­ná­lá­sá­val készült, ha attól kezdve, hogy a víz érintkezett a liszttel, több mint 18 perc telt el a sütésig, mert ennyi idő után már megindul a kovászosodási (erjedési) folyamat. — Az előírás szerint a kovászos „ne legyen látható” és „ne legyen fellelhető”: ki kell takarítani, fel kell kutatni, és meg kell semmisíteni. Ez mindenre vonatkozik, ami Pe­száchkor nem kóser – azaz olyasmi, ami chámécot tartalmazhat –, akkor is, ha nincs benne szemmel látható cháméc, mint a kenyérben, a száraz tésztákban, a búza­liszt­ben. Például a sör és egyéb gabonákból készített ital is cháméc. — Az askenáz (európai származású) zsidók nem szoktak rizst, kukoricát, földimogyorót és hüvelyeseket sem enni Pe­szách­kor. — Chá­szi­dok és más közösségek Peszáchkor ügyelnek arra is, hogy a macesz ne kerüljön érintkezésbe vízzel vagy nedvességgel (srujá – gebrokszt), így nem esznek knédlit, és ha­son­ló ételeket Pe­szách első hét napján. A nyolcadik napon azonban a chá­szid­ok is esznek sruját. —

A kovászos eladása: A gyakorlatban az ünnep egész ideje alatt érinthetetlen kovászost tartalmazó termékeket nem semmisítjük meg, hanem félretesszük, és a rab­bi közvetítésével eladjuk egy nem zsidónak, hogy az ünnep nyolc napja alatt ne legyen birtokunkban. Peszách után, pedig mindent visszavásárolunk. Az ünnep előtti napokban, de legkésőbb április 2-án estig meg kell bíznunk a rabbit kovászosunk eladásával. Ezt a www.zsido.com/peszach honlapon is megtehetjük, vagy a Naptár végén található űrlap használatával. —

A macesz: A másik kötelezettség, hogy megfelelő mennyiségű, Peszáchra alkalmas kóser ételt készítsünk elő, hogy legyen mit ennünk az ünnep nyolc napján. Ezek közül a legfontosabb a Peszáchra készült mácá (macesz), mert ez helyettesíti a kenyeret. —

Az edények: Peszáchkor nem használhatjuk a mindennapi edényeket és evőeszközöket, mert azok chámécosak. Sok háztartásban van elkülönített edény- és étkészlet, amelyet csak Peszáchkor használnak. Akinek nincs külön peszáchi edénye, annak ki kell kóserolnia a mindennapi edényeket. A főzéshez és tálaláshoz használt edényeket vízben kell kiforralni, azokat pedig, amelyekben sütni szoktunk, tűzben kell izzítani. A kóseroláshoz, bonyolult mivolta miatt érdemes a rabbi tanácsát kérni. —

A széderek: Peszách egyik legfontosabb része az ünnep első két estéjén (április 3–4. este) megtartott széder, amikre minden szempontból fel kell készülni. Aki nem rendez otthon szédert, annak lehetősége van közösségi széderen résztvenni. Budapesti és országos szé­der-est információért hívja a 267-5746-os számot. —

Április 2-án, csütörtök este bödikát cháméc (chá­méc keresés) gyertyafénynél (412. old.), miután a lakásból alaposan kitakarítottuk a chá­mécet. — Kab­ba­lisz­ti­kus szokás ilyenkor 10 kis darab kenyeret ala­po­san becsomagolva a lakás különböző pontjain eldugni, és a keresés során azokat megtalálni. — A zacskóba összegyűjtött chámécot félretesszük, és másnap délelőtt elégetjük. — A keresés után elmondjuk a Kol chámirát („Minden élesztő…” – uo.), ami által semmivé nyilvánítjuk azt a chámécot, ami véletlenül mégis tulajdonunkban maradhatott. —
Peszách első estéje

Április 3án, péntek este szombati és ünnepi gyertyagyújtás (Naptár 6. old.). — Askenáz közösségekben a szombatfogadást szokásos módon, Löchu nöránönával („Hadd örvendezzünk…” – 166. old.) kezdik és a Löchá dodi-ból kihagyják a Hitnáári („Fel a porból!…” – 170. old.) bekezdést. Ünnepi esti ima a Máárávit költemények nélkül, amelyet sok közösségben máskor szoktak mondani. Ünnepi Ámidá szombati betoldásokkal (343. oldaltól). — Chá­szid közösségekben a szombatfogadást Mizmor löDávid-nál („Dávid zsoltára” – 168. old.) kezdik. Ünnepi Ámidá szombati betoldásokkal (343. old.). — A Vá­jö­chu­lu há­sa­má­jim („Akkor elkészült…” – 181. old.) bekezdését mondjuk, a többi szokásos szombati rész kihagyásával. — Chá­szid és sok más közösségben Teljes Hálél (329–333. old.). — Askenáz közösségekben az előimádkozó Teljes kádissal (181. old.) folytatja. A Báme mádlikin Mis­na-fejezet és a zsinagógai kidus elmarad. Álénu (Záróima – 185. old.). — Chá­szid közösségekben az előimádkozó Teljes kádissal (181. old.) folytatja. 23. zsoltár, található a 311. oldalon. Közösségben Fél kádis. Borchu („Áldjátok…”), található a 172. oldalon.  Álénu (Záróima – 185. old.). —
A széder

Április 3-án, péntek és 4-én, szombat este kerül sor a hagyományos széderre, a Pe­szách esti ünnepi vacsorára. A széder során minden zsidónak: 1. maceszt kell ennie, lehetőleg kézzel gyúrt, „smurá” maceszt, — 2. négy pohár bort kell meginnia a Há­gá­dá­ban megjelölt részeknél, elsőként a kidusnál (lehetőleg vörösbort), — 3. keserű füvet kell ennie, — 4. el kell mondania a Hágádát, az egyiptomi kivonulás történetét; a „há­gá­dá” szó „elbeszélést” jelent; a Hágádá egyben a széder lebonyolításának „forgatókönyve” is, — 5. dicsőítő zsoltárokat (Hálélt) kell mondania. — A szé­der esték rendjét és különböző szokásait részletesen az új magyar fordítású, kétnyelvű Az őrködés éjszakája – Peszáchi hágádá című könyvben találhatjuk (Chábád Lubavics Egyesület és EMIH, 2009). E könyv sok kommentárt, kiegészítést, történetet is tartalmaz. Ennek a hágádának létezik egy kisebb formátumú, fonetikus átírást is tartalmazó kiadása, mely nagyon praktikus lehet a résztvevők számára a széder megtartásakor. — Chácot hálájlá, csillagászati éjfél 0:47-kor van, lehetőleg eddig meg kell enni az afikománt az első széder este. — A széderről és a Peszáchról bővebben a www.zsido.com/peszach honlapon olvashatunk. — A Lefekvés előtti imából csak a Smá („Halljad Izrael…”) első fejezetét (Sámuel imája – Zsidó ima­könyv 161. old.) és a Hámápil áldást mondjuk (165. old.), mert Isten örködésének éjszakája ez. —
Peszách első napja

Április 4-én, szombaton ünnepi imarend szombati betoldásokkal. — A Muszáf Á­midá ismétlésekor az előimádkozó elkezdi a Tfilát tál-t (Ima a harmatért – 362. old.). A Töhomot („A mélység…”) bekezdéstől a közösség vele együtt mondja. — Ettől kezdve egész Szukkotig minden Ámidában a nyári változatot, mo­rid hátált (például reggel 58. old.) [askenáz közösségek ezt nem mondják] és vötén brá­chát (például reggel 61. old.) említünk. — A Mu­száf Ámidá ismétlésben Düchenolás (papi áldás – 360–361. old., részletesen lásd Naptár 78. old.). —
Peszách második estéje

Április 4-én, szombat este Peszách második estéje, ünnepi gyertyagyújtás az ünnepre való tekintettel csak 20:04 után, és csak égő lángról történhet (Naptár 6. old.). — Ünnepi esti ima. Az Ámidában Vátodiénu („Örök Istenünk, tudattad velünk…” – 345. old.) betoldás. — Chá­szid és sok más közösségben Teljes Hálél (329–333. old.). — Az esti ima végén, az Álénu (Záróima) előtt Szfirát háomer (Omer­szám­lálás – 154–156. old.). — Szombat este a hávdálát az ünnepi kidussal együtt mondjuk, az áldásokat úgynevezett JáKNöHáZ sorrendben mondjuk: a borra, az ünnepre, a fényre, a szombat búcsúztatására, majd elmondjuk a se­he­che­jánu áldást. (340–342. old.) — A szokásos hávdálától eltérően nem használunk különleges hávdálá gyertyát. Askenáz szokás, hogy a fényre mondott áldásnál két ünnepi gyertyát érintünk össze, és így szemléljük, hogyan tükröződik a fény a körmünkön – a gyertyákat ezek után égve visszatesszük a helyükre. Chászid szokás szerint csak a helyükön égő gyertyákra pillantanak. —
Szfirát Háomer – Az omerszámlálás rendje

Peszách második estéjétől hét teljes héten át – negyvenkilenc napon át – minden este számláljuk a napokat. Az ötvenedik nap Sávuot ünnepe. A Sá­vu­ot szó jelentése „hetek,” ami a számlálás héthetes időszakára utal. — A számlálás célja az, hogy a Peszách, a Kivonulás ünnepe után lélekben felkészüljünk Sávuotra, a Tóra-adás ünnepére. — A számlálás Peszách második estéjén kezdődik, amikor egy bizonyos mennyiségű (omernyi) új árpát kellett learatni, és másnap áldozatként a Szentélyben bemutatni. Az egész időszak Szfirát Háomer, „az omer számlálása” néven ismeretes. — Először elmondjuk az ál szfirát háomer áldást (154. old.), utána megemlítjük a nap számát, majd az eltelt hetek és napok számát. Például: „Ma van az omer harmincadik napja, ez négy hét és két nap.” — Az omer számlálás időpontja esténként a csillagok feljövetelétől virradatig tart. Ha szükséges, már naplementétől is lehet számolni. — Aki elfelejtett este számolni, az a következő nap folyamán sötétedésig pótolhatja, de áldásmondás nélkül. A további estéken pedig folytathatja az áldással együtt a számlálást. — Ha egy egész napot kihagytunk, számoljunk továbbra is minden este Sávuotig, de áldásmondás nélkül. — Ha már mi magunk nem mondhatunk áldást, és közösséggel imádkozunk, akkor az előimádkozó által mondott áldásra válaszoljunk „Ámén!‑t”, és utána számoljunk magunk is. — A szfirá idején pusztította el a pestis rabbi Á­ki­vá több ezer tanítványát. Azóta a szfirá alatt részleges gyászidő van, nem tartanak esküvőt, nem vágatnak hajat, tilos táncolni és muzsikálni. Ezek a korlátozások azonban nem érvényesek Lág báomerkor, a harmincharmadik napon (május 7.), mert ekkor szünetelt a járvány. — Sok askenáz közösségben a hajvágás tilalmát csak Ros chodes Ijártól (április 19-től) tartják – 33 napon át, de esküvőt ezekben a közösségekben sem tartanak már Peszáchtól. — A Szfirát Háomer utolsó három napja (május 21-től) már nem a gyász, hanem a Tóra-adásra való felkészülés jegyében telik, ezért ekkor már lehet házasodni is. Elterjedt szokás szerint már Ros chodes Szivántól (május 19-től) is házasodnak. — Chászid szokás szerint csak a Sávuot előtti napon vágnak hajat. —

Április 6–9-ig, hétfőtől-csütörtökig chol hámoed, félünnep. ESzombat kivételével ezekre a napokra nem vonatkoznak a szigorú ünnepi munkatilalmak, de ha tehetjük, jobb, ha nem megyünk munkába, és megtartjuk az ünnepi hangulatot. — A cháméc tilalma, természetesen Peszách mind a nyolc napján át érvényben van. — A félünnepi ima a Mizmor lötodá („Hálaének…” – 36. old.) nélkül. — Chászidok félünnepen nem szoktak tfilint rakni. — Azok is, akik raknak tfilint, a Hálél előtt leveszik (az előimádkozó Hálél után). Kivételt félünnep első napja képez: ekkor a Tóra-olvasás a tfilinről szól, ezért csak Tóra-olvasás után veszik le. — A Tóra-olvasása utáni Fél kádist csak a második Tóra-olvasása után mondjuk. —

 
Imaidők

Óbudai Zsinagóga

április 3. (péntek) 19.00 óra ünnepi esti ima, első Széder este

április 4. (szombat) 10.00 óra ünnepi reggeli ima

április 4. (szombat) 19.00 óra ünnepi esti ima, második Széder este

április 5. (vasárnap) 10.00 óra ünnepi reggeli ima

április 9. (csütörtök) 19.00 óra ünnepi esti ima

április 10. (péntek) 10.00 óra ünnepi reggeli ima

19.00 Kabbalat sabat és ünnepi ima

Április 11. (szombat) 10.00 óra ünnepi és szombati ima

Mázkir 12 óra

 Vasvári Pál utcai Zsinagóga

április 3. (péntek) 19.00 óra ünnepi esti ima, első Széder este

április 4. (szombat) 9.15 óra, előtte tanulás, ünnepi reggeli ima

19:00 óra ünnepi esti ima, második Széder este

április 5. (vasárnap) 9.15 óra, előtte tanulás, ünnepi reggeli ima

április 9. (csütörtök) 19.00 óra ünnepi esti ima

április 10. (péntek) 9.15 óra, előtte tanulás, ünnepi reggeli ima

19:00 óra, Kabbalat sabat és ünnepi ima

április 11. (szombat) 10.00 óra ünnepi ima

Mázkir 11.30 óra