Új frontot nyitott a Palesztin Hatóság elnöke Izraellel szemben: a párizsi klímacsúcson környezeti károk okozásával vádolta a zsidó államot. Mahmúd Abbász és Benjamin Netanjahu váratlanul személyesen is találkoztak, de nem tárgyaltak egymással.
Szokatlan helyszínt választott a palesztin elnök egy újabb támadásra Izrael ellen: a párizsi klímacsúcson mondott felszólalásában azzal vádolta a zsidó államot, hogy „ökológiai támadást” hajt végre, azaz szántszándékkal tönkreteszi a palesztin területek környezetét és mezőgazdaságát. Mahmúd Abbász ezért arra szólította fel az ENSZ-t, hogy „védje meg a palesztin környezetet az izraeli katonai műveletektől.”
„A forrásainkat elbitorolják, a fáinkat kitépik, a mezőgazdaságunkat szétrombolják” – állította Abbász a COP 21 találkozón, nem részletezve, pontosan mire gondol, de felszólítva a világot, hogy védje meg őket az izraeliektől. A The Times of Israel beszámolója szerint ugyanakkor a palesztin elnök újabb béketárgyalásokat sürgetett a zsidó állammal. „Kezünket békében nyújtjuk ki szomszédaink felé. Addig pedig folytatjuk az államépítést, modern és demokratikus elvekre alapozva” – közölte beszédében.
A nemzetközi klímacsúcson Abbász hangsúlyozta, hogy kormánya „nagy haladást” ért el a klímaváltozás elleni jogszabályok elfogadásában, de végrehajtásuknak legfőbb akadálya a „folytatódó izraeli megszállás és a környezettel kapcsolatos nemzetközi törvények megsértése.” A palesztin hatóság már évek óta sérelmezi, hogy az izraeliek – pláne „megszálló hatalomhoz” képest – nem törődnek eléggé a palesztin terület környezetvédelmével, zöld utat enged az állítólag környezetkárosító, vízszennyező tevékenységet végző telepeseknek. Olyan eset is volt idén, hogy valakik veszélyes, mérgező hulladékot szállítottak át Izraelből palesztin területre.
A párizsi klímakonferencián egyébként lett volna alkalom ökopolitikai izraeli-palesztin csúcstalálkozóra, hiszen Netanjahu és Abbász véletlenül egymás mellé került a 150-nél is több politikai vezető hétfői csoportfotózásán, ám beszámolók szerint megmaradtak az udvarias kézfogásnál, ami egyébként 2010 óta az első volt. Netanjahu a találkozó után elmondta, „fontos, hogy a világ lássa, készek vagyunk tárgyalni”, ugyanakkor hangsúlyozta, „semmi illúziónk nincs Abbásszal kapcsolatban.
Az izraeli miniszterelnök emlékeztetett arra, hogy nemrég még Abbász hergelte a szélsőséges palesztinokat izraeli civilek elleni késes merényletekre (ezt a palesztin elnök tagadta), és hazudik, amikor azzal vádolja a zsidó államot, hogy bármit változtatna a Templomhegy körül kialakult status quon. Tény, hogy szeptemberben Abbász azzal fenyegetőzött, Izrael új intifádával szembesülhet, ha nem rendezi a helyzetet a templomhegyi al-Aksza mecsetnél.
A párizsi klímakonferencia házigazdája, Francois Hollande államelnök nem a közel-keleti helyzettel kapcsolatban beszélt arról, hogy szerinte „a terrorizmus és a klímaváltozás elleni harc szorosan összefügg. Ezzel a két kihívással kell szembenéznünk, mert a gyermekeinkre nem csupán egy terrortól megszabadított bolygót akarunk hagyni, de katasztrófáktól megszabadított bolygóval is tartozunk nekik.” Hollande szerint „határvonalhoz értünk, Párizsnak egy alapvető átalakulás kezdetének kell lennie. A világ békéje forog kockán, mert a felmelegedés konfliktusokat hordoz magában … olyan migrációkat okozhat, amelyek több menekültet indítanak útnak, mint a háborúk.”
A The Jerusalem Post szerkesztőségi cikke közben arra hívja fel a figyelmet, hogy „Izraelnek és szomszédainak félelmetes kihívás a klímaváltozás”, s megoldást csak az együttműködés és a források megosztása jelenthet. A lap szerint van kapcsolat a klímaváltozás és a terrorveszély között, és ezt arra alapozza, hogy a szíriai polgárháborút az ország történetének egyik legsúlyosabb szárazsága előzte meg, és ha a szárazság következményeit sikerül időben kezelni, akkor talán nem vált volna kontrollálhatatlanná a helyzet.
Az angol nyelvű izraeli lap szerint a szíriai példa tanulságul szolgálhat a zsidó állam számára, és idézi Netanjahu tavalyi megjegyzését Brown kaliforniai kormányzónak: „Izrael 65 éves létezése alatt a csapadék mennyisége a felére esett, népességünk tízszeresére, gazdaságunk 70-szeresére nőtt. Hogy miért nincs vízproblémánk? Mert olyan technológiát használunk, ami megoldja.” A kormányfő arra a gigantikus, öt gyárat magában foglaló sótalanítási projektre gondolt, amely évi 650 millió köbméter ivóvíz kitermelését teszi lehetővé.
Ugyanakkor Izrael szomszédai korántsem ilyen sikeresek e téren, és ez számára is problémát jelent. Az 1,8 milliós Gázai-övezet lakosai majdnem kifogytak az ivóvízből, alig van elég elektromosságuk a szennyvíztisztítók működtetéséhez, márpedig mindez „humanitárius időzített bombát” jelent, amely bármikor robbanhat. A lap szerint ezért olyan átfogó tervre van szükség, amely környezetvédelmi kooperációt és energiamegosztást tesz lehetővé Izrael, Jordánia és a palesztinok között.
Munkatársunktól
Kép: Vízosztás Gázában (fotó: madre.org)