A nemzeti tragédia nyomán október hetedike után egyre többen érezték úgy, hogy a szolidaritás és a kitartás szimbólumaként Dávid-csillagos medált kell hordaniuk, írja a Israel Hayom. Vallásos és szekuláris izraeliek egyként érezték szükségét hovatartozásuk ilyetén kimutatásának.
Az ékszerek használata egyidős az emberiséggel. Az ékszer gyakran nem csupán dekoratív, hanem fontos spirituális jelentőséget is hordoz, elég csak a jeruzsálemi főpap mellvértjére, a cháj vagy hamsza jelekre vagy az ajtófélfákra szegezett mezuzákra gondolnunk.
A Dávid-csillag is ebbe a hagyományba illeszkedik, és a fekete szombat óta eltelt majdnem egy év során Izraelben és Izraelen kívül sokan – vallásos és nem vallásos zsidók egyaránt – döntöttek a viselése mellett.
„Az ékszereknek krízisek idején mély jelentősége van”
– magyarázta Noj Álon kutató. –
„A Dávid-csillag évezredek óta létezik. Az ékszereknek a civilizáció hajnala óta fontos szerep jut. Az ékszer elsősorban amulett, másodsorban az identitás kifejezője”.
Azt, hogy az ékszer több mint dekoratív tárgy, jól mutatja, hogy a valaha talált legrégebbi régészeti leletek közt ott szerepelnek az ékszerek is. Kialakításukat nagyban befolyásolta az ezeket kitermelő kultúra és annak szimbolizmusa, és hittek azok védelmező erejében.
A két egymásba fordított háromszögből kialakított csillag mint jelkép évezredes hagyományokkal bír a keleti kultúrákban. A zsidó hagyomány szerint ez a jelkép díszítette Dávid király katonáinak pajzsát, illetve a rómaiak ellen folytatott Bar Kochba-féle felkelés résztvevői számára is ezt választotta jelképül rabbi Akiva.
„A Dávid-csillag egyfajta amulett, amihez sok zsidó hiedelem fűződik: őrzés, védelem, biztonság, egészség.
Krízishelyzetben az ember hajlamos ragaszkodni az amulettjeihez. Október hetedikén olyan támadás ért minket egyénként és kollektívaként egyaránt, hogy a Dávid-csillagos nyaklánc mintegy válaszreakciót jelent minderre. Visszaterel és újra hozzákapcsol saját zsidó identitásunkhoz” – magyarázta a kutató. „Október hetedikén mindannyian azt kerestük, hogy mit tehetnénk, hogyan azonosulhatnánk a helyzettel és hogyan segíthetnénk” – mondta Slomit Ofir tervező. „Meg akartuk mutatni, hogy mit érzünk, és az ékszerek képesek ennek kifejezésére… kicsik, finomak, érzelmi értékkel rendelkeznek, és alkalmasak a hovatartozás és az azonosulás kifejezésére”. Ofir korábban soha nem használta ékszereiben a Dávid-csillagot, de a háború kitörése után szükségét érezte. Az első hetekben számos ékszert készített e szimbólum felhasználásával, és az eladásukból befolyt összeggel a Gázához közeli izraeli települések lakóit támogatta. A kecses kis szív közepéből kivágott Dávid-csillag hamarosan rendkívül felkapottá vált, és hetek alatt 400 ezer sékelnyi (40 millió Ft) adományt gyűjtött össze az eladásokból. A szimbólumot más tervezők is alkalmazni kezdték, és a vallásos jelképből divatos és értékes tárgy lett.
Egy másik tervező elmondta, hogy míg külföldön mindig is jelentős volt a kereslet a Dávid-csillaggal díszített tárgyak iránt, addig Izraelben kevésbé volt kelendő az ilyesmi. Október hetedikén azonban minden megváltozott, „másként fogjuk fel saját zsidó identitásunkat, talán mert létbiztonságunkat a velejéig megrázták az események. A [szekuláris] izraeliek hirtelen újradefiniálják a zsidóságukat…
Nem számít, a politikai palettának ki melyik oldalán áll, mindnyájunkban ott van ez a zsidó kapcsolat, ami büszkeséggel tölt el”.
Ismét egy másik tervező, Jifát Oved Izrael Földje néven teljes kollekciót készített a háború kitörése után. a kollekció vezető motívuma a Dávid-csillag. „Az ékszer örök, testünkön, bőrünkön viseljük. Mi kapcsolódna hozzánk, zsidókhoz jobban, mint a Dávid-csillag… Úgy éreztem, olyan ékszereket kell terveznem, melyek kifejezik örökségünket” – magyarázta.
A diaszpórában élő zsidóság szintén szükségét érezte zsidósága újragondolásának és mélyebb megélésének. A világszerte egyre nagyobb teret kapó antiszemitizmus és Izrael-ellenesség hatására sokan egyre fontosabbnak érzik felvállalni, kifejezni és mélyebben megismerni saját zsidóságukat. Ennek egyik jól látható eszköze a Dávid-csillaggal, illetve más zsidó szimbólummal díszített ékszerek viselése. „Testünk üzenet, méghozzá politikai üzenet. Kifelé sugárzunk. Mindig vannak, akik látják, hogy mit hordunk.
A Dávid-csillagos nyakláncokat az emberek nemcsak önmaguknak veszik, hanem a világ számára. Azt mondják vele: gyertek, nézzétek. Izraeli vagyok. Zsidó vagyok. Kapcsolódom ehhez a földhöz és ehhez az országhoz – és senki se fogja ezt elvenni tőlünk”
– zárta szavait Álon.