Múlt héten számoltunk be róla, hogy elhunyt Dr. Moshe David Tendler rabbi, a zsidó orvosi etika tudósa. A tudós rabbi emlékének áldozva életének és munkásságának néhány mozzanatát idézzük fel.
1926. augusztus 7-én született New Yorkban, a manhattani Lower East Side-on, ahol apja, Ráv Jicchák Eizik Tendler (1901–1980) a kominitzer – a mai Fehéroroszország dél-nyugati határán fekvő Kamieniec város jiddis neve után elnevezett – zsinagóga rabbija volt.
Középiskolai tanulmányai után a Yeshiva University Marsha Stern Talmudi Akadémiára iratkozott be, majd ott olyan emblematikus rabbiktól tanult, mint Moshe Aharon Poleyeff, Samuel Belkintől, vagy Joseph Ber Soloveitchik.
| Moshe Aharon Poleyeff (1888–1966) bronxi rabbi, a YU elnöke, Samuel Belkin (1911–1976), ő vezette be 1953-ban a YU-n az Albert Einstein College of Medicine orvosi tanulmányokat, Joseph Ber Soloveitchik (1903–1993) talmudista és modern zsidó filozófus. Érdekes módon a mesterei is hasonló kelet-európai régióból érkeztek, mint családja. |
A vallási ismeretek mellett erősen érdekelték a világi tudományok is, de azért, hogy a Tóra tanulmányozásától minél kevesebb időt veszítsen el, ezért éjszakánként pótolta a New York-i egyetemi tananyagát, ahol biológiát tanult és 1947-ben alap-, három évvel később pedig mesterdiplomát szerzett. Erőfeszítésének gyümölcsét bizonyítja, hogy szmicháját, vagyis rabbioklevelét, még 1949-ben megkapta. Ezek után tovább kutatott és 1957-ben mikrobiológiából szerzett doktorátust a Columbia Egyetemen.
Érdekességképpen megemlítendő, hogy egy általa előállított vegyületet „Refuin”-nak nevezett el a héber „refuá”, vagyis gyógyulás szó után.
Tendler rabbi fényes elméjét mutatja, hogy már évekkel felavatása, illetve diplomázása előtt siúrokat tartott a rabbikaron, illetve tanított a YU biológia karán is. 1956-ban az egyetem dékán helyettesének nevezték ki, amikor is elsősorban a diákok különböző ügyeiért volt felelős, emellett pedig a vallási életért felállított bizottságot is elnökölte, majd néhány évvel később őt nevezték ki a rabbikar ros jesivájának is, mely tisztséget haláláig betöltötte.
Időközben a csendesebb Monsey-ba költözött, ahol 1967-ben nevezték ki a városi zsinagóga rabbijává. Szomszédja és később apósa nem kisebb személy volt, mint Ráv Moshe Feinstein (1895–1986), a 20. századi vallásos zsidóság egyik legnagyobb döntéshozója. Testközelből ismerhette tehát Ráv Feinstein családját, egyik leányával, Shifrával (1927–2007) pedig az East Broadway-on található városi könyvtárban beszélt először, miután a rabbi leánya megszólította őt, hogy egy kémiai jellegű kérdést tegyen fel neki. Tendler rabbi egy 2011-es interjújában erre a sorsfordító találkozásra úgy emlékezett vissza, hogy „ezután igyekeztem valahogy több időt tanulással tölteni a könyvtárban”. Rebbecen Shifra később biológia professzor lett.
Ráv Feinstein gyakorta időzött leánya, Tendler rabbival alapított családi otthonában, évről-évre töltötte például szukkot ünnepét a Tendler-házban. Egyszer egy ilyen szukkot alkalmával, hatalmas szélvihar támadt Monsey-ben mely a legtöbb sátor tetejét megrongálta, azonban ahol ő aludt, teljesen kóser maradt. Betegsége idején is legtöbb idejét a lányáéknál töltötte, ahol szerettei igyekeztek megkönnyíteni életét, például széksort rendeztek a szobája és a fürdőszoba közé, hogy könnyebben tudjon közlekedni az idős Tóra-tudós, – azonban az este a fal mellé helyezett széksort reggelre mindig az asztal köré rendezve találták. Sokáig azt hitték, hogy valamelyik családtag rendezi vissza a bútorokat, mire kiderült, hogy Ráv Feinstein nem bírta nézni a felfordulást.
Ráv Feinstein annyira bízott veje tudásában, hogy vele vitatta meg szívritmus-szabályozójának beültetését is, helyesebben az aggodalmát a szerkezettel kapcsolatban. Áthívta, hogy részletesen magyarázza el neki a beavatkozást, majd amikor Tendler rabbi ezt megtette, akkor arra kérte őt, hogy ismételje el neki, – Feinstein rabbira a legkevésbé sem volt jellemző az ilyen kérés, hiszen máskor rögtön mindent átlátott. Amikor erre Ráv Moshe Dávid finoman rákérdezett, hogy mi a valódi ok, Ráv Feinstein elmondta, hogy tudja, nem elég értékes ahhoz, hogy helye lehetne a Szánhedrinben, de úgy érzi, esetleg ebben a generációban a kiválasztottak között lehetne ha eljön a Messiás – azonban attól fél, hogy a kütyü beültetésével báál mum-má (בעל מום), fizikailag sérültté, vagyis háláchikus értelemben hasznavehetetlenné válna. A komoly aggodalmat pedig Tendler rabbi megnyugtató szava eloszlatta, és a műtétet elvégezték.
Rabbi Tendler, mint a Poszek háDornak, vagyis a „nemzedék döntéshozójának” a vejeként egyhamar a figyelem középpontjába került és a figyelő szemeknek nem kellett csalódniuk: a zsidó orvosi etika úttörője lett, akinek az egyik legnagyobb „vívmánya” volt, hogy engedélyezte a szervadományozást abban az esetben, ha valaki – Isten mentsen ettől – agyhalott állapotba kerül, ugyanis ezt a státuszt Ráv Tendler úgy határozta meg, hogy az illető a háláchá alapján halottnak tekinthető, s ilyen esetben a szerveit fel lehet használni, hogy más emberek életét megmentsék, illetve jobbá tegyék.
Az egészség védelme érdekében nem ijedt meg szembemenni akár még az ortodox világ megszokott hagyományaival is, különösen igaz ez a körülmetélés mecicá részére, melynél a végsőkig ellenezte, hogy azt a mohel a szájával csinálja. A hagyományos mód helyett egy közvetítő cső használatát javasolta bevezetni, mellyel szinte a nullára minimalizálhatók az esetleges fertőzések. De harcolt az ortodox világban időnként felbukkanó oltásellenességgel is, így például a 2015-ös kanyarójárványnál kifejtette, hogy a védőoltásnak semmi köze a valláshoz, az sokkal inkább összefüggésben van az ignoranciával.
A mikrobiológia és a különböző orvosi témák mellett Tendler rabbi más területekről is publikált, például a Pardes Rimonim című könyve egy valóságos életvezetési tankönyv a zsidó házasság első időszakára, így például közérthetően szó van benne a családi tisztasági törvényekről, a gyermekvállalás legkülönbözőbb aspektusairól, a fogantatástól kezdve a szülésig stb…
„Elismert tudósként, szeretett közösségi vezetőként és kiemelkedő rabbinikus döntéshozóként Dr. Moshe Tendler rabbi megtestesítette a közösségünk Tóra értékeit. Sikeresen élte az elmélyült tanulással, a mások iránti elkötelezettség és szellemi hitelességgel átszőtt életét.” – mondta Ari Berman a YU elnöke.
Emlékét még hosszú generációkon át őrizni fogja zsinagógai közössége, tanítványai, és nem utolsó sorban nyolc gyermeke és a több mint száz unokája és dédunokája.
Emlékéből fakadjon áldás!
További forrás:
Finkelman Shimon rabbi, Reb Moshe – The Life and Ideals of HaGaon Rabbi Moshe Feinstein. Rahway: Artscroll Series, Wesserman Edition, 2021.