A hanuka ünnepétől elválaszthatatlan trenderli vagy szevivon nemcsak játékszer: mély spirituális koncepció és izgalmas történelem búvik meg mögötte. Írásunk alapjául az aish.com összeállítása szolgált.
1. A görög katonák becsapására szolgált
A polgári időszámítás kezdete előtti 175-ben megkoronázott Antiochus Epiphanest szigorú rendeletekkel keserítette meg hatalmas birodalma zsidó lakóinak életét. Betiltotta a szombattartást, a körülmetélést és a tóratanulást és elvárta, hogy a zsidók meghajoljanak a görög istenségek szobrai előtt. A tóratanulás azonban a zsidó élet alapfeltétele, ráadásul a hanukai történet idejében még szájról szájra adták tovább a hagyományt, vagyis elengedhetetlen volt, hogy – titkos búvóhelyeken – találkozzanak és tanuljanak. Ha azonban rajtakaptak valakit, az nagy valószínűséggel halálos ítéletet jelentett. A trenderlizés hagyományára szolgáló legnépszerűbb magyarázat szerint a tanulók kis pörgettyűket tartottak maguknál a görög katonák felbukkanása esetére, amikor is előkapták a játékokat és némi pénzt és úgy tettek, mintha belemerültek volna a szórakozásba.
2. Az ókori Görögországból a modern kori Európába
Úgy tűnik, hogy a hasonló, szerencsejátékokhoz használt játékszerek népszerűek voltak az ókori Közel-Keleten. Az ókori Babilóniából származó műalkotásokon is megjelennek a játékban győzedelmeskedő, vagy abból vesztesként kikerülő istenségek. Egyes történészek szerint a négy oldallal és egy csúccsal rendelkező pörgettyűk a római hadsereg katonái révén került át és terjedt el Európában. A középkori Angliában négy latin szó kezdőbetűjét írták rá az oldalakra: vegyél egyet, tegyél be egyet, semmi, minden. A játék e formája került át Németországba, ahol a megfelelő német kifejezések kezdőbetűit alkalmazták, ami viszont jiddisül is remekül alkalmazható volt, mivel a négy betű egy héber kifejezés akronímáját adja ki: nész gádol hájá sám, nagy csoda történt ott.
3. A betűk mélyebb értelme
A dinovi Cvi Elimelech Sapiro rabbi, a Bnéj Jiszáchár (1783-1841) megjegyezte, hogy a négy betű megfelel azon négy ókori méltóság vagy királyság nevének, mely meg akarta semmisíteni a zsidó népet:
nun – Nebukednecár babilóniai uralkodó, az első Szentély lerombolója
gimel – Góg, vagyis Görögország, melynek a zsidó vallás megsemmisítése volt a célja
hé – a gonosz Hámán, akire purim ünnepén emlékszünk
sin – Szeir, vagyis az ókori Róma, melynek katonái lerombolták a második Szentélyt és majdnem kétezer évre megszüntették a zsidó fennhatóságot a Szentföldön.
Egy másik magyarázat szerint a trenderli négy betűje az ember isteni aspektusait képviseli: nefes (lélek), guf (test), széchel (értelem), hákol (minden egyéb). A babilóniaiak lerombolták a Szentélyt és zsidók százezreit hurcolták el fogságba, vagyis a zsidó nép testét támadták meg. A Perzsa Birodalom luxusával akarta elkápráztatni a zsidókat, megtámadva ezzel a lelküket. A régi görögök filozófiájuk által akarták hellenizálni a zsidókat, vagyis az értelmük befolyásolásával akarták megsemmisíteni a zsidó népet, végül a rómaiak mindent megtámadtak, sokféle és furfangos úton, így veszélybe került általuk az egész zsidóság.
4. Számmisztika
A trenderli négy betűjének számértéke: 358, ugyanannyi, mint az első emberpárt bűnbe vivő kígyó (náchás) és a végső megváltást elhozó messiás (másiách) számértéke. A két végletes ellentét arra emlékeztet, hogy ugyanúgy megvan a lehetőségünk arra, hogy tetteinkkel jobbá tegyük a világot, mint hogy ne adj Isten negatív irányba befolyásoljuk azt. A messiásra való utalás arra is emlékeztet, hogy akármilyen helyzetben is van a zsidóság, Isten soha nem hagyja el választott népét.
5. Szevivon
A trenderli héber neve a szovev – pörget szóból származik. Az 1880-as évektől egyre nagyobb számban a Szentföldre vándorló zsidók magukkal vitték és elterjesztették hanukai hagyományukat. A héber elnevezés egyesek szerint David Isaiah Silberbusch (1851-1936) cionista írótól származik, mások szerint pedig Itámár Ben-Ávi, a modern héber nyelv atyjának tartott Eliézer Ben-Jehuda fia, az ivrit első anyanyelvi beszélője találta ki 1887-ben, ötéves korában. Az izraeli szevivonon található betűk: nun, gimel, hé, pé büszkén hirdetik a kétezer éves álom megvalósulását: nész gádol hájá po, vagyis nagy csoda történt itt (nem pedig ott, a száműzetésben).
6. Ezüst vagy fa?
Valójában bármilyen anyagból készülhet, ám a Chátám Szófer (Mose Schreiber rabbi, 1762-1839) igyekezett ezüst trenderlit használni, talán annak érdekében, hogy teljesítse a hidur micva, vagyis a parancsolatok teljesítésének szebbé tételének kötelességét. Vele szemben a már említett Cvi Elimelech Sapiro rabbi Jechezkél (Ezékiel) próféta látomására hivatkozva a fát részesítette előnyben. A vízióban fából készült táblára írják fel Izrael mind a tizenkét törzsének nevét a szétszóratás végén.
7. Pörgettyű/kereplő
Cvi Elimelech Sapiro rabbi a szintén szimbolikus töltetű purimi kereplőkkel is összehasonlította a pörgettyűt. A kereplőt alulról kell tartani, a kéz szinte rejtve marad, míg a zajkeltő eszköz pörög, ahogyan Isten purim történetében rejtve vezette a zsidókat. A csodák csak a zsidók győzelmét követően váltak nyilvánvalóvá. A hanukai trenderlit viszont felülről kell megpörgetni, ez azokra a nyílt és már a történet idejében is jól látható és érthető csodákra utal, melyeket Isten a zsidókkal hanuka idején tett.
8. Hogyan játsszák?
Egy tálban diót/mogyorót/cukorkát helyeznek az asztal közepére és mindenki sorban pörget. Nun: semmi, gimel: két darab a tálból, hé: egy darab a tálból, sin (Izraelben pé): kettőt be kell tenni a tálba.
Jó szórakozást!