Az izraeli miniszterelnök számos európai ország vezetőjének írt levelet, melyben a kóser vágás folytatásának engedélyezését kéri.
Netanjahu levele a következő országok vezetőihez jutott el: Lengyelország, Finnország, Portugália, Spanyolország, Olaszország, Németország, Írország, Franciaország és Magyarország. Hazánkba annak ellenére, hogy Orbán Viktor már január 5-én azt nyilatkozta, hogy kiáll a kóser vágás és a vallásszabadság mellett. A levelet megkapta az Európai Unió irodája és az Európai Tanács elnöke is. A listában szereplő országok közül már többen megkezdték a kóser vágás betiltásának törvényi előkészületeit, melyet arra alapoznak, hogy szerintük a schita állatkínzásnak minősül.
Az izraeli miniszterelnök akkor kapcsolódott be az ügybe, miután a belgiumi kóser vágás betiltását követően Omer Yankelevich diaszpóraügyi miniszter a segítségét kérte. A belga döntést az Európai Bíróságon való helybenhagyása után, Netanjahu az aggodalmát fejezte ki.
„Ez a döntés egész Európában veszélyezteti a zsidók vallásszabadságát. Európai zsidó vezetők és a zsidó intézmények vezetői egyaránt megdöbbenésüket fejezték ki az ítélet hallatán, és annak káros következményei miatt az Európai Unió zsidó életének folytatásában.” – írta Netanjahu.
Isaac Herzog, a Jewish Agency ügyvezetője szintén üzent az európai vezetésnek, és próbálta felhívni a figyelmüket arra, hogy milyen kellemetlen és kétségbeesett érzés lett úrrá számos európai vallásos zsidó közösségen, melynek vallásgyakorlatát és mindennapi életét korlátozzák a kirekesztő törvényekkel.
Arról nem is szólva, hogy a Belgiumban elfogadott schita ellenes törvény szembemegy az Emberi Jogok Európai Egyezményével, lásd az I. fejezet a 9. cikkelyét, melyben a következő áll:
„Mindenkinek joga van a gondolat-, a lelkiismeret- és vallásszabadsághoz; ez a jog magában foglalja a vallás vagy meggyőződés megváltoztatásának szabadságát, valamint a vallásnak vagy meggyőződésnek mind egyénileg, mind együttesen, mind a nyilvánosság előtt, mind a magánéletben istentisztelet, oktatás és szertartások végzése útján való kifejezésre juttatásának jogát.
A vallás vagy meggyőződés kifejezésre juttatásának szabadságát csak a törvényben meghatározott, olyan korlátozásoknak lehet alávetni, amelyek egy demokratikus társadalomban a közbiztonság, a közrend, közegészség vagy az erkölcsök, illetőleg mások jogainak és szabadságainak védelme érdekében szükségesek.”
Cseh Viktor
Források: