Egy háromlábú róka és a nyelvét kinyújtani képtelen kaméleon – csak kettő a mintegy kétszáz állat közül, akik Joni Jehuda pszichoterapeuta modern kori „bárkájában” élnek. Akárcsak gazdájuk, ők is trauma vagy sérülés után gyógyulnak, illetve vannak köztük mozgássérültek is. Jehuda 1987-ben katonai szolgálata közben sérült meg komolyan egy ejtőernyős baleset következtében, majd 1996-ban egy merényletben – olvasható az israel21c cikkében.
A Jeruzsálemtől nem messze, egyhektáros területen fekvő Chávájot (Élmények) Központ minden egyes mentett lakója egyenrangú partner a Jehuda által kidolgozott „terápiás háromszögekben”, melyekben a páciens, az állat(ok) és a terapeuta vesz részt.
„A munka alapja az állatok megmentése és gondozása. Mindaddig felelősek vagyunk a jóllétükért, amíg a mi tulajdonunkban lévő ketrecekben élnek, mivel ez nem az a hely, ahol valójában lenniük kellene”
– mondja Jehuda, miközben egy kopasz kis arapapgájt etet. A központban született állatokon kívül egyik gondozott sem tudna – átmenetileg vagy véglegesen – megélni a természetben.
A módszer nem új keletű. Boris Levinson amerikai terapeuta 1961-ben írt egy könyvet A kutya mint társterapeuta címmel. Közismert, hogy az állatok nyugalmat generálnak az emberben, segítik az önismeretet, az együttérzést és az érzelmi alkalmazkodást. A Chávájot Központban az állatok nem egyszerűen a terápiás folyamat kellékei, hanem teljes értékű részei, akikről a kliens és a terapeuta közösen gondoskodik.
„Hagyjuk, hogy az állatok vezessék a folyamatot. Terapeutaként félre kell tennem a saját egómat, így a kliens képes kivetíteni bizonyos dolgokat az állatokra, beszélni kezd a saját világáról és megoldásokat keres”
– mondta Jehuda.
A terapeutának kellő ismeretekkel kell rendelkezni ahhoz, hogy megállapítsa, melyik kliensnek melyik állat való. A központban rengeteg állat közül lehet választani: rovarok, halak, hüllők, madarak, rágcsálók, vad- és háziállatok, kutyák és macskák állnak rendelkezésére. Minden egyes állatnak van neve és kényelmes körülmények között él.
A terápiás állatok között olyanok is szerepelnek, mint például az aranyhal, aki oda úszik, ahol az ember megérinti az akváriumot.
„Joszival nem kell se fizikai kapcsolatot létesíteni, se beszélni. Ha [a páciens] akarja, megpróbálhatja értelmezni Joszi testbeszédét és lehet a szóvivője. Ha a gyermek nem akar velem beszélni, de beszél az állathoz, akkor képes velem is beszélni. Az állat okozza a változást.”
Joszi, a hal akváriumában egy whiskysüveg is van, melyet egy születése óta alkoholizmussal küzdő (alkoholista anyától született) kliens helyezett oda.
„Az akvárium vize az életet, az anyaméhet szimbolizálja. A hal pedig azt a képességünket, hogy visszatérjünk az anyaméhbe és újra megszülessünk. Azzal, hogy a férfi az üveget az akváriumban hagyta, képessé vált az újrakezdésre. Képes volt lemondani az ivásról. Se nekem, se a halnak nem kellett ehhez megszólalnia.”
Egy útvesztőben egér szaladgál. Az útvesztőt egy, a szülei válása által okozott traumával küzdő gyermek készítette. Az egér két ház – az apa és az anya otthona – között szaladgál.
A fóbiákat és félelmeket óriás csótányok, pillangók és egyéb rovarok segítségével kezelik. A kígyók vedlésük okán a szexuális identitási problémákkal küzdőknek segíthetnek.
Jehuda 13 éves volt, amikor szeretett unokatestvére, Noám elesett Libanonban. A két fiú korábban együtt nevelte Noám állatait és sokat beszéltek arról, hogyan segítenek az állatok saját érzéseink megértésében. Az akkoriban Angliában élő család Sir David Attenborough foglalkozásaira íratta be a gyászoló fiút. Néhány évvel később, amikor 19 évesen, katonai szolgálata teljesítése közben ejtőernyős balesetet szenvedett, hosszú időre járásképtelenné vált. Az első sérült katonák között volt, akik lovas terápiával gyógyulhattak. A tragédiák sora nem ért véget, kilenc évvel később találat érte egy merénylet során. „Tudtam, hogy állatokra van szükségem, mert csak rajtuk keresztül érthetem meg, hogy mi folyik bennem” – nyilatkozta.
A most 54 éves, vallásos zsidó férfi mesterfokozatot szerzett gyógypedagógiából és PhD-t pszichológiából. Úgy véli, hogy az első lény, aki állatok által asszisztált pszichoterápiát alkalmazott, nem volt más, mint maga az Örökkévaló:
„Az emberiség megmentésére Isten az állatokkal együtt egy bárkába teszi Noét. Megtehette volna, hogy egyszerűen elaltatja, és csak az özönvíz után ébreszti fel. De Isten összezárta az embereket az állatokkal, hogy megmentse a lelküket.”
A pácienseknek természetesen nem kell se vallásosnak, se zsidónak lenniük ahhoz, hogy a modell működjön.
A Chávájot Központot a többek közt PTSD-vel, fibromialgiával és csontritkulással küzdő, folyamatos terápiára szoruló férfi egyedül építette és tartja fenn a Jeruzsálemtől délre fekvő Elázár településen levő otthonában. Magánpácienseket is fogad és a hely egyike azoknak a hivatalosan elismert intézményeknek, melyek támogatást nyújthatnak háború és merényletek áldozatainak, valamint foglalkozik az érintettek családjával is. Az élet azonban nem könnyű: „Nem tudom, mit tennék, ha nem érezném a felelősséget, hogy minden nap felkeljek és három órát töltsek azzal, hogy minden állatnak köszönök” – mondta.
További csodálatos fotókat itt nézegethet.