Rabbinikus – zsidó vallásjogi – állásfoglalás a Margit híd lábánál talált holttestek eltemetéséről
Oberlander Báruch rabbi, a Budapesti Ortodox Rabbinátus vezetője a zsidó vallásjogon (háláchá) alapuló állásfoglalást adott ki a 2011 júniusában a Margit híd felújítási munkálatai közben talált emberi maradványok végső nyugalomra helyezése ügyében. Ismételt tudományos kísérletek eredményei alapján ugyanis a szakértők által bebizonyosodott, hogy a feltárást végző búvárok a nyilasok által a 40-es években kivégzett zsidó áldozatok holttesteit emelték ki a Dunából. Ennek megfelelően zsidó és civil szervezetek hosszú ideje szorgalmazzák, hogy az elhunytakat zsidó szertartás szerint helyezzék örök nyugalomra. A Nemzeti Örökség Intézeténél, illetve a hatóságoknál azonban mindezidáig nem sikerült eredményt elérni.
A Margit híd 2011-es felújításakor a munkálatokat végző búvárok emberi csontokra bukkantak. Már a felfedezést közvetlenül követő időszakban is sokakban felmerült, hogy a víz alatt rejtező csontok a holokauszt idején a Dunába lőtt, kivégzett zsidók földi maradványai lehetnek. Ezt a vélekedést támasztotta alá a búvárok által felszínre hozott csontok, valamint ruhafoszlányok és cipők vizsgálata is. A csontok némelyikén a szakértők lövésnyomokra lettek figyelmesek, mi több, a ruhadarabokról is minden kétséget kizáróan bebizonyosodott, hogy a 40-es évekből származnak. Az áldozatok többsége nő és gyermek lehetett. A maradványok az egykori nemzetközi gettó közelében kerültek elő, ahol szemtanúk beszámolói alapján a Dunába lőtték a zsidókat – többségében nőket és gyerekeket.
A zsidó közösség tagjai sorában már ekkor többekben megfogalmazódott az igény, hogy a nagyrészt továbbra is a Margit híd lábánál maradt testeket ki kellene emelni a folyó fogságából, majd a hét évtizedes hányattatásuk lezárásaként zsidó szertartás szerint végső nyugovóra szükséges helyezni a maradványokat. A törekvést végül annak ellenére sem koronázta siker, hogy a Semmelweis Egyetem Igazságügyi és Biztosítás-orvostani Intézetében és az Igazságügyi Szakértői és Kutató Intézet Budapesti Orvosszakértői Intézetében végzett kutatások is valószínűsítették, hogy az áldozatok egy kisebb közösség tagjai lehettek.
Egy 2015-ben készült diplomamunka eredményei tovább erősítették a gyanút. A maradványokat klasszikus antropológiai és molekuláris genetikai módszerekkel vizsgáló kutatás során a csontokból vett DNS elemzése alapján kiderült, hogy a leletben anyai ágon rokonokságban állók maradványai lehetnek. A vizsgált minták legnagyobb részéről pedig egyértelműen bebizonyosodott, hogy zsidóktól származik.
Mindezek után a zsidó közösségek és civil szervezetek egyaránt azt szorgalmazzák, hogy mielőbb zsidó szertartás szerint helyezzék az áldozatokat örök nyugalomra. A Holokauszt Emléknap alkalmából tartott megemlékezésen Köves Slomó, az EMIH vezető rabbija összefogásra szólított fel annak érdekében, hogy végső nyugalomra helyezhessék a Duna medréből előkerült mártírok földi maradványait. Sajnálatos módon azonban a hatóságoknál egyelőre nem sikerült eredményt elérni, a Nemzeti Örökség Intézete, amely – a hírek szerint – jelenleg a csontokat tárolja, a zsidó temetés helyett ökumenikus gyászszertartást részesítene előnyben. A hetven éve meggyilkoltak viszont így a mai napig nem részesülhettek a végtisztességben.
Oberlander Báruch rabbi, a Budapesti Ortodox Rabbinátus vezetője által 2016. február 8-án kiadott vallásjogi állásfoglalásban rögzíti, hogy a zsidó vallási törvények szerint ilyen esetben a többségi elv alapján kell dönteni. Mindemellett rámutat arra, hogy a zsidó jog is elfogadja a modern tudomány bizonyítékait, mint pl. a DNS vizsgálatot. Véleménye szerint a háláchá alapján kimondható, hogy az áldozatok minden bizonnyal zsidók voltak, ezért vallási kötelesség a lehető leghamarabb – a zsidó vallási előírásoknak megfelelő módon – végtisztességben részesíteni őket. „Arra biztatom a zsidó közösségek vezetőit, hogy az ellentéteket félretéve fogjunk össze, ne adjuk fel a küzdelmet, az eddigi erőket megsokszorozva dolgozzunk azért, hogy mártírjaink mielőbb méltó nyughelyre kerülhessenek” – hangsúlyozza írásában.
A csatolva található állásfoglalás mind a magyar közigazgatás, mind a zsidó közösségek felé kérést fogalmaz meg: tegyenek meg minden annak érdekében, hogy a meggyilkoltak végre békében pihenhessenek.
Az állásfoglalás itt található letölthető formában.