Az idei peszáchon különös jelentősége volt a szabadságnak: nem feledhettük a Hamász fogságában sínylődő testvéreinket. Míg számos szervezet arra bíztatott, hogy a széderen egy-egy üresen hagyott terítékkel emlékezzenek rájuk, addig a Chábád rendezvényeken azt tűzték ki célul, hogy minél több jó cselekedetet teljesítsenek az emberek a túszokért és még több üres helyre üljön olyan, aki korábban még nem tett eleget a széder est micvájának. Így történt ez Magyarországon is és megannyi, az érdemükben végzett micvával tudtunk erőt küldeni a túszoknak. Szentendrén például a társasjáték stílusú széderen a kék-fehér dekoráció és minden helynél egy-egy sárga szalag is emlékeztetett a rabságban sínylődőkre.
Már az ünnepi készülődés is olyan családok számára tette lehetővé, hogy megismerkedjenek a peszáchhal és kóser macesszel ünnepeljék a szédert, akiknek erre nem lett volna máshogy lehetőségük. Idén is hatalmas sikert aratott az EMIH ingyenes macesz programja. A Zsilip Központban az önkéntesek összesen 3000 csomagot készítettek: minden csomagban egy doboz „sima” macesz és egy doboz kézi „smire” macesz volt.
Mindezek mellett a nagyszabású széder estre is fölkészültek: „Idén még a gyertyagyújtási idő előtt felszolgáltuk az előételt, így mindenki türelmesen végig tudta hallgatni a szédert” – meséli Glitsenstein rabbi. – „A CTeennel együtt ünnepeltünk, a fiatalok is nagyon aktívak voltak. Külön szeretnék köszönetet mondani a közösségünk tagjainak, a Kikozasvili családnak és a BerlingerHausnak, akik 200 főre való peszáchi tányérkészlettel ajándékozták meg a Zsilip Központot.”
A fiatalok számára a Várban is rendeztek szédert. Azonban a Halászbástyáról nyíló szédítő kilátás sem vonta el a figyelmüket, amikor Faith Áser rabbi többek között arról beszélt, milyen fontos a gyerekek és fiatalok szerepe a zsidóságban.
Újbudán összesen 220-an ünnepeltek a két estén. „Az ünnep bejövetele előtt gyerekprogrammal és büfévacsorával vártuk a résztvevőket” – meséli Stell Mushky. – „Ezután gyújtottunk gyertyát, imádkoztunk és vette kezdetét a széder. Nagyon vidám volt az ünnep.”
Nagy öröm látni, hogy a nemrégiben újranyitott zsinagógák újra megtelnek élettel és hamar erős közösséget építenek. Így például a Jósika utcai Ohel Eszter zsinagóga idén közel 30 főt látott vendégül a széderen.
Természetesen a régi közösségek is közösen szédereztek. „Idén nem csak a lelki megszabadulásról beszéltem” – meséli a Vasvári zsinagóga közösségi széderéről Oberlander rabbi –, „hanem arról is, amiről kevesebb szó esik: hogy a széder a hála kifejezése is egyben. Nem szabad elfelejteni, hogy köszönettel tartozunk az Örökkévalónak a kivonulás csodáiért. És mivel tudjuk meghálálni ezt? Azzal, hogy komolyan vesszük az Örökkévaló parancsolatait.”
Megjelent: Gut Sábesz 26. évfolyam 34. szám – 2024. május 2.