A régészek egy egykori zsinagóga és ravatalozó alapjait, valamint számos személyes tárgyat tártak fel a varsói zsidó temetőben.
A varsói Okopowa utcai zsidó temetőben zajló régészeti feltárások során egy 19. századi zsinagóga és ravatalozó maradványaira bukkantak. Az épületeket a náci megszállók 1943-ban, a varsói gettó felszámolásakor semmisítették meg.
A 33,5 hektáros temető közel 250 ezer sírjával Lengyelország második legnagyobb zsidó temetője a łódźi után, és a világ egyik legnagyobb zsidó temetőjeként tartják számon.
A varsói gettófelkelés leverését követően a németek felszámolták a gettót. A még életben maradt zsidók többségét haláltáborokba deportálták, az ott álló épületeket pedig – köztük a temető zsinagógáját és ravatalozóit – felrobbantották.
Az idei év júniusában a varsói zsidó hitközség megbízásából indult meg a feltárás az egykori zsinagóga helyén. A közösség ma is a temető tulajdonosa és fenntartója.
Az emeletes épületet Adolf Schimmelpfennig holland evangélikus származású lengyel építész tervezte, és 1877-ben épült fel. Egészen 1943. május 15-ig állt, amikor a németek robbanóanyaggal lerombolták.
A munkálatokat a mazóviai műemlékvédelmi hivatal felügyeli. Közlésük szerint a cél az, hogy feltárják, dokumentálják és megőrizzék a történelmi épületegyüttes maradványait, ezzel is megőrizve az emlékét a jövő nemzedékei számára.
A mindennapi élet néma tanúi
A régészek eddig számos olyan tárgyat találtak, amelyek bepillantást engednek az egykor itt működő zsidó közösség életébe. Előkerültek kerámia padló- és falburkolatok, üvegpalackok, valamint a ravatalozó fűtésére használt cserépkályhák darabjai is.
A műemlékvédelmi hivatal szerint minden előkerülő tégla, padlótöredék vagy bútordarab hozzájárul ahhoz, hogy újra kirajzolódjon Varsó egyik legfontosabb zsidó épületének története.
Egy névtábla megrázó történetet idéz fel
A legkülönlegesebb leletek közé tartozik Abram Pozner, a temető egykori igazgatójának irodai névtáblája. Pozner a háború kitörésekor családtagjait a ravatalozó épületébe menekítette, ahol egy ideig viszonylagos biztonságban élhettek, távol a gettó embertelen körülményeitől. Ahogy azonban a zsidók helyzete egyre kilátástalanabbá vált, a temető területén föld alatti búvóhelyet alakított ki.
A németek végül felfedezték a bunkert, és a benne rejtőzködők többségét meggyilkolták. Ketten azonban túlélték a német munkatáborokat. Egyikük, Avraham Carmi ma is életben van, és Izraelben él.
Lehet, hogy újjáépül
A régészeti feltárás várhatóan július végén fejeződik be. Ezt követően az alapokat ismét földdel fedik be, a varsói zsidó hitközség pedig azt tervezi, hogy a helyszínen – a mai igényekhez igazodva – újjáépíti az egykori ravatalozót.
Witold Wrzosiński, a temető igazgatója szerint jelenleg azt vizsgálják, hogy az új épületet közvetlenül a feltárt alapokra lehet-e emelni, vagy inkább emlékhelyként kellene bemutatni a romokat egy korszerű épület részeként.
A feltárást vezető régész, Szymon Lenarczyk azt javasolta, hogy az esetlegesen felépülő új épület kapjon egy föld alatti kiállítóteret is, ahol a most előkerült leleteket méltó módon mutathatnák be.
A második világháború előtt Varsóban 350 ezer zsidó élt, a város lakosságának közel egyharmada. New York után ez volt a világ második legnagyobb zsidó lakosságú városa. A holokauszt ezt a virágzó zsidó életet szinte teljesen elpusztította, így ma már csak egy kis létszámú hitközség működik a lengyel fővárosban.
Kattintson ide, ha hozzá kíván szólni a Facebookon! További cikkeinket is megtalálja Facebook-oldalunkon.