Az emberek a teremtés hajnala óta művelik kertjeiket spirituálisan és fizikailag egyaránt. Akármekkora is a kert, megművelése, rendben tartása időt és energiát kíván. Ahogy a kérdésnek vannak gyakorlati oldalai is, úgy merülnek fel vele kapcsolatban háláchikus, a zsidó jog szempontjából jelentőséggel bíró kérdések.
Aki a tórai törvények szerint műveli a kertjét, annak nemcsak szemet, hanem lelket is gyönyörködtető udvara lesz.
A chabad.org cikke azokat a legfontosabb micvákat szedi össze, melyek Izraelen kívül a kertészkedésre vonatkoznak. Az izraeli gazdáknak szigorúbb és nagyobb számú előírásnak kell megfelelniük, ezek közé tartozik a smitá, a hetedik év.
„És vette az Örökkévaló Isten az embert és belehelyezte Éden kertjébe, hogy megmunkálja és őrizze azt.” (1Mózes 2:15)
Kilájim: keverés, oltás
A Tórában számos parancsolat tiltja meg a különféle magok összekeverését, illetve a fák oltását. E tilalom alá tartozik az, hogy különböző fajokat oltsunk egymásba, kevert magokat vessünk vagy egy szőlőlugast vegyes magokkal vessünk be. A törvények természetesen szerteágazóak, az egyes esetekben hozzáértő rabbi tanácsát kell kérni. Izraelben az alább vázoltaknál még bonyolultabb a helyzet, ezzel jelen cikkünk egyáltalán nem foglalkozik.
Magok keverése: Izraelen kívül megengedett, hogy különféle magokat egymás mellé vessünk (kivéve a szőlőt, lásd lent). Különböző zöldségféléket nyugodtan ültethetünk egymás mellé.
Oltás: még Izraelen kívül is tilos, hogy egy bizonyos fáról vagy bokorról levágott ágat egy másik faj fájába oltsunk. Ugyanannak a fajnak a különböző fajtáit azonban szabad egymásba oltani, az azonban, hogy mi jelenti egy faj változatát, mi pedig egy teljesen új fajt, nem teljesen behatárolt. Kérdés vagy kétség esetén mindig hozzáértő rabbihoz kell fordulni.
Szőlők és szőlőlugasok: a szőlővel kapcsolatban a kilájim, a keverés szabályai más növényekhez képest jóval szigorúbbak. Még Izraelen kívül is tilos két különböző fajtájú magot szőlővel együtt elültetni. Ha egyetlen szőlőágat nevelünk, annak hat tenyérnyire (tefách), azaz kb. fél méterre kell lennie más növényfajtáktól és szőlőtövektől, és a szőlőt, illetve a többi gyümölcsöt lehetőleg megfelelő és látható módon el kell választani egymástól (vagy legalább 4 könyöknyi (ámá) távolságot kell hagyni, mely kb. 2 méter).
Fenntartás és haszonszerzés: nem szabad a kilájim szabályaival szemben vétő növényt fenntartani (pl. locsolni), sőt, ki kell tépni azt. Ugyanakkor keresztezésből származó gyümölcsöt megehetünk és az oltásból kinőtt ágat is elültethetjük máshol. Tilos azonban hasznot húzni a szőlővel kapcsolatos kilájmból, illetve azokból a növényekből, melyek elválasztó vagy megfelelő távolságtartás nélkül nőttek szőlő közelében.
Orla: az első három év
A fa életének első három évében növekvő termést tilos megenni. Ez az orla tilalma, mely még akkor is fennáll, ha a fa cserépben növekszik és nem földben.
Ültetés: ez nemcsak a mag földbe helyezését jelenti, hanem sok esetben újraindul a számozás egy átültetéssel is. Ha nem volt elég a földlabda amivel átültettük ahhoz, hogy fenntartsa a fát, akkor az átültetett fa esetében újrakezdjük a három év számlálását. A megengedett formában történő oltás nyomán is kialakulhat olyan helyzet, hogy egy adott ág termése orla lesz.
Hogyan számoljuk?
A három évet nem az ültetés, illetve átültetés naptári dátumától fogva számoljuk és a valódi szám lehet akár több, akár kevesebb mint három teljes év. Az éveket ros hásánától, az újévtől kezdve számoljuk. Ha 45 vagy több nappal ros hásáná előtt (vagyis áv hónap 16. előtt) ültették a fát, akkor ros hásánákor már a második évébe lép a fa. Azt mondják bölcseink, hogy 14 napba telik, mire egy fa meggyökerezik és utána az egy hónapnyi időszakot jelölő 30 napot vesszük egy évnek. Ha áv 16. után ültették a fát, akkor nem számít egy évnek a ros hásánáig eltelt idő. Az orla kiszámításánál azonban tu bisvátot kell figyelembe venni. Az a gyümölcs, mely a negyedik évben svát hónap 15. előtt érik meg, még orlának, vagyis fogyasztásra nem valónak számít.
Mi a fa?
Az orla tilalma csakis fákra vonatkozik. Általában azt mondhatjuk, hogy a növények számítanak fának, melynek termésére a fa gyümölcsére való áldást (boré pri háec) mondjuk. Ennek megfelelően a banáncserje nem fa (hiszen a föld gyümölcsére való áldást mondjuk a banánra), míg a kivi és a szőlő igen.
Az orla felhasználása és fogyasztása.
Bár az orla tilalma alá tartozó gyümölcsöt nem ehetjük meg és hasznot sem húzhatunk belőle (még a héjából sem), addig a fa bármely más része, még akkor is, ha ehető, használható. Így például a pálmaszív is ehető a fa első három évében, amikor a gyümölcs még tiltott. Izraelben még akkor is tilos az orla, ha kétségek merülnek fel azzal kapcsolatban, hogy valóban ebbe a kategóriába tartozik-e a gyümölcs, míg a diaszpórában minden ilyen esetben megengedett a gyümölcs. Izraelen kívül nem kell tehát azon aggódnunk a sarki zöldségesnél, hogy vajon orlának minősül-e a kínált áru.
Negyedik év (netá reváj):
a negyedik évben termett gyümölcsnek különleges szentsége van, ezért fogyasztás előtt ki kell váltanunk. Mivel nincs megegyezés azzal kapcsolatban, hogy a diaszpórában a szőlőn kívül van-e bármilyen más gyümölccsel kapcsolatban ilyen tilalom, ezt a kiváltást áldás nélkül végzik.
Az ötödik év termése megengedett.
Gyümölcsfa kivágása
A Tóra az embert a fákhoz hasonlítja. A tórai törvények tiltják a gyümölcsfák kivágását, akár fiatal, még termőre nem fordult fáról, akár kukacos termést hozó fáról van szó. Sokan azt mondják, hogy egy ágat is csak akkor szabad levágni, ha valóban indokolt. Akkor szabad egy gyümölcsfát kivágni, ha már nem hoz termést, ha elérte azt a pontot, amikor a fája értékesebb, mint a gyümölcse, ha veszélyes vagy sérülést okozhat, illetve ha a helyre szükségünk van építkezéshez. Mindig észben kell azonban tartani, hogy bölcseink különösen károsnak találják a gyümölcsfák kivágását még azokban az esetekben is, amikor a fenti indokok egyike megengedetté teszi azt. Gyümölcsfa kivágása előtt mindenképpen hozzáértő rabbival kell beszélni.
Szombati munka
A szombati tilalmak közül több is a kertészkedéshez, kerti munkákhoz kapcsolódik. Ilyenek példul: ültetés, gereblyézés,
gyomlálás, locsolás, stb. Bár az ember számára megengedett, hogy élvezze a kertjét, csak akkor teheti ezt meg, ha nem azzal a céllal járja be a kertet, hogy megállapítsa, milyen munkálatokat kell elvégezni szombat után. Szombaton emellett tilos ehető gyümölcsöt megszagolni, ha még a fán lóg, nehogy véletlenül letépjük, mivel az már szombaton tiltott tevékenység.
Tized és a szombat év
A trumá és a máászer (mezőgazdasági tized), valamint a smitá (hetedik) év törvényei csak Izrael Földjén érvényesek. Emellett, ahogy fentebb említettük, Izraelben szigorúbbak a kilájim, a keverés és az orlá, az első három év törvényei. Fontos azonban hangsúlyozni, hogy az Izraelben termett és onnan exportált terményekre ugyanúgy érvényesek e törvények, mint a Szentföldön értékesített gyümölcsökre és zöldségekre. Ez azt jelenti, hogy izraeli termés fogyasztására speciális szabályok vonatkoznak.
Isten kertje
Isten az egész földet a saját kertjének nevezi. Ahogy a saját kertjeinket igyekszünk a lehető legszebbé tenni mind fizikai, mind pedig spirituális szempontból, úgy kötelességünk az Örökkévaló kertjét, vagyis a világot szebbé tenni és rendben tartani. A tórai micvák betartásával és istenszolgálatunkkal a néha elvadult dzsungelnek tűnő világot Isten csodálatos kertjévé változtathatjuk.
Címlapkép: Filip Urban on Unsplash