Amíg a nyugat-európai zsidók a radikális iszlám állandó fenyegetettsége alatt élnek, addig a kontinens egyetlen muszlim többségű állama, Bosznia-Hercegovina biztonságos otthont nyújt maroknyi zsidó közösségének.

Szarajevóban 6-700 zsidó él, az ország többi területén még néhány százan. A közösség 450 éves múltra tekint vissza. A fővárosban impozáns, 1902-ben épült zsinagóga áll, melyben rendszeresen tartanak istentiszteleteket. Az épület eredetileg az askenázi közösséget szolgálta, de miután a háborúban a szfárádi zsinagóga elpusztult, most ez az épület fogad minden hívet. Az imádkozáshoz szükséges 10 zsidó férfi ritkán gyűlik össze a szertartásokra, jom kipurkor 30 fő körül alakul a létszám. Állandó rabbi nem él a városban, időnként Izraelből érkezik valaki, hogy vezesse az imákat és tanítson.

A közösség legnagyobb problémája a létszám állandó csökkenése. 2002 és 2012 között 43 temetést tartottak, de csupán két gyermek született. A trend talán megfordul, mert 2014-ben 10, 2015-ben 12 gyermek született. Már egy zsidó óvoda megnyitásának ötlete is felmerült.

“Integrálódtunk a társadalomba, de nem asszimilálódtunk. A beilleszkedésre büszkék vagyunk, a beolvadástól viszont félünk. A vegyesházasságok és a szekularizáció jelent problémát.” – mondta Jakob Finci, hitközségi elnök, korábban hazájának Svájcba akkreditált nagykövete. “Vannak barátaim, akik szerint nem arról van szó, hogy itt annyira szeretnének bennünket, egyszerűen annyira lefoglalja őket az egymás közötti gyűlölködés, hogy a zsidókra már nem marad energiájuk.” – teszi hozzá.

Az Európában, és különösen Franciaországban tapasztalható militáns iszlám terror már számos áldozatot szedett a zsidó közösségek tagjai közül. A muszlim többségű Boszniában azonban nyoma sincs a nyugaton megszokott, állig felfegyverzett katonáknak, szögesdrótnak és szigorú beléptető rendszernek a zsinagóga környékén. “A mi ajtónk állandóan nyitva áll, és nem alkalmazunk fegyveres biztonsági őrt sem. Aki akar, szabadon besétálhat a szarajevói zsinagógába.” – meséli Finci.

“Az 1995-ös háború óta nem érte támadás a közösséget. Biztonságban érezzük magunkat, nem félünk a nyitottságtól. Persze lehet, hogy majd itt is történik valami, és akkor változtatnunk kell, de egyelőre nem aggódunk. Belgrádban és Zágrábban rendőrök felügyelik a zsinagógát, és igazoltatják a belépőket. Mi nem tapasztalunk nyílt antiszemitizmust Boszniában. Itt nem mossák össze az Izraellel szemben érzett ellenszenvüket a helyi zsidó közösséggel. A lakosság többsége muszlim, tehát inkább az arabokat pártolják, de ez nem befolyásolja a velünk való kapcsolatukat.” – folytatja.

Az elnök megemlítette, hogy a 2014-es gázai hadművelet alatt Szarajevóban is tartottak Izrael-ellenes tüntetést. Valaki egy horogkereszt és Dávid-csillag között egyenlőségjelet ábrázoló transzparenssel érkezett. A rendőrök azonnal intézkedtek, és többet nem fordult elő ilyesmi. Külföldön nehéz elhitetni, hogy a zsidó közösség biztonságban él egy muszlim többségű országban, és nem kell antiszemitizmustól tartaniuk. “Sokan kételkednek ebben, mert a saját országukban egészen mást tapasztalnak. Ráadásul ők büszkék arra, hogy egy demokratikus és liberális államban élnek, erre éppen egy bosnyáktól hallanak ilyet. Vannak, aki szerint ez csak mese. De nekünk ez a valóság”.

Forrás: DW