Az elveszett zsidó törzseket segítő Sávéj Jiszráel szervezet az indiai-burmai határvidéken élő Bnéj Menáse (Menáse fiai) néven ismert törzs nyelvére lefordított imakönyvet adott ki, hogy ezzel is támogassa a zsidóságtól régen elszakadt közösség visszatérését ősi gyökereihez – írja az Arutz7.
A Bnéj Menáse közösség Északkelet-Indiában, a burmai és bangladesi határ közötti területen él. Hagyományaik szerint őseiket Asszíriába hurcolták az első Szentély lerombolásának idejében. A szolgasorból megszökve Perzsiába, majd Afganisztánba vándoroltak. Onnan Tibetbe, majd Kínába mentek tovább, ahol ismét szolgasorba jutottak, és részt vettek a Nagy Fal építésében. Ekkoriban sokan meghaltak közülük, mások elmenekültek és barlangokban húzták meg magukat. Mintegy 1900 évvel ezelőtt a kínaiak elvették „bőr tekercseiket” és elégették azokat, így írott források nélkül maradtak, és megindult a közösség asszimilációja. A megmaradtak a szélrózsa minden irányába vándoroltak tovább. Egy csoportjuk végül a mai India Mizoram és Manipur tartományában telepedett le. Amikor a XIX. században keresztény misszionáriusok érkeztek a vidékre, sokan megkeresztelkedtek, mert a lelkészek tanításaiban számos olyan bibliai történetre ismertek rá, mely saját tradíciójukra emlékeztette őket, így azt gondolták, hogy őseik hitéhez csatlakoznak újra. Később egyre többen felismerték, hogy valójában a bibliai zsidó nép szokásait tartják, és a judaizmus iránt kezdtek érdeklődni.
2005-ben Slomo Ámár izraeli főrabbi megállapította, hogy a tradícióik alapján a törzs tagjai minden bizonnyal zsidó gyökerűek, de a vallásjog szerint nem számítanak zsidónak, tehát – amennyiben csatlakozni kívánnak Izrael népéhez-, az előírásoknak megfelelően be kell térniük. Eddig a közösség ötezer tagja települt át Izraelbe, további ötezren még Indiában élnek.
Az új, kuki nyelvű fordítással és fonetikus átírással ellátott szidurt, azaz zsidó imakönyvet mindkét országban terjeszteni fogják. A kuki nyelv a sino-tibeti nyelvek családjába tartozik és India északkeleti vidékén, a Bnéj Menáse törzs lakóhelyén sokan beszélik. A kiadványt Jiccháj Joszef, Izrael szfárádi főrabbija ellenőrizte és ő írt előszót is az imakönyvbe. A Bnéj Menáse tagjai a közel-keleti és észak-afrikai zsidók által használt szfárádi rítus szerint imádkoznak, ezért ez a szidur is ezt a hagyományt követi.
„A Sávéj Jiszráel nagyon büszke rá, hogy publikálta a világ első héber-kuki nyelvű szidurját. Amikor valaki az imakönyvből fohászkodik, akkor a világ teremtőjét szólítja meg és összekapcsolódik a zsidó tradícióval. Ezzel a kiadványunkkal az Északkelet-Indiában élő Bnéj Menáse közösség visszatalálást segítjük a zsidó néphez, 2700 évnyi száműzetés után”
– mondta Micháel Freund rabbi, a szervezet elnöke.
Fotó: Shavei Israel