Öt kiváló színész ült vasárnap este a Zsilip zsinagóga zsúfolásig megtelt imatermében felállított alkalmi pódiumon, hogy egy két részes felolvasó esten bemutassák Molnár Ferenc viharos szerelmi életét.

A világon a legismertebb magyar színpadi szerző – és a 14 nyelvre lefordított Pál utcai fiúk révén máig közkedvelt regényíró gondolatait, Elek Ferenc idézte fel. Mellette egymást követő feleségei, kora ünnepelt színésznője, Fedák Sári (Ullmann Mónika) és a magyar mellett az osztrák, a német és az amerikai színpadok gyönyörű sztárja Darvas Lili (Czakó Julianna) foglaltak helyet.

Megdöbbenhettek a nézők azon, ami tragikus végű szerelmével, az ifjú Bartha Vandával (Tary Patricia) megesett, s eltöprenghettek azokon a valóságot felidéző, Molnár Ferenccel kapcsolatos pletykákon is, amelyet az egykori Színházi Élet Intim Pista rovatából Kovács Máté olykor-olykor derűt fakasztva felidézett, illetve néhány divatos slágerben eldalolt. 

Molnár Ferenc magánéletét is egyfajta színháznak tekintette. Miként a színpadokon, itt is játszott az érzelmekkel, brutálisan kegyetlenül.

Ahogy világsikerű darabjai tucatjaiban a privát szférában is a cselekmények kiváló irányításával, tudatosan építette fel szerelmi kapcsolatait. Feleségeit Fedák Sárit és a Darvas Lilit megelőző Vészi Margitot – akitől egyetlen leánygyermeke származott – gyakori dühkitöréseivel terrorizálta, sőt – Darvas Lili kivételével – gyakran kezet is emelt rájuk, melyeknek változatosan kifundált teátrális jelenetekkel ágyazott alá.

Nehéz elhinni a Pál utcai fiúk szerzőjéről, azonban e különös életet élő nagyvilági férfi gyermekgyűlölő is volt.

Elek Ferenc, Molnár Ferenc megszemélyesítőjét az a kor ragadta meg, amelyben az író élt és alkotott. Érdeklődésünkre arról beszélt, hogy ebben a nyüzsgő, bohém világban egy réteg egészen más engedhetett meg magának, mint ami manapság dívik minden-napjaikban, illetve szerelmi életükben egyaránt. A darab olvasása közben döbbent rá a színművész arra, hogy jobb is, ha az írók műveinek élvezői a maguk korában nem is tudták – Molnár Ferenc esetében vagabundként – hogyan is éltek valójában bálványaik. S így elismerést arathatnak, tisztelet övezheti őket, persze csak akkor, ha tetteik a törvényes keretek között maradnak. Ugyanakkor a levelezésük is egészen más színvonalú, gondosan felépített volt, nem az SMS-ek vibráló 16 sora. S így hitelesebben pillanthatunk be például Molnár Ferenc életének különös világába.

Fedák Sárival 11 évig élt és osztotta meg mindennapjait, mely kiapadhatatlan témát adott a társasági lapoknak. Már szinte mindenki elkönyvelhette, hogy ők soha nem házasodnak össze, különösen azt követően, hogy az idők során az egymás iránti vonzalmuk kihűlt, aztán az 1920-as években a 44 esztendős író olthatatlan szerelemre gerjedt a 20 éves ambiciózus színinövendék, Darvas Lili iránt, olyannyira, hogy már össze is akartak kelni. Ezt a szándékot Fedák Sári bár tudomásul vette, azonban ennek az volt az ára, hogy előbb őt veszi el feleségül Molnár. Nem akarta a legendás színésznő, hogy mint elhagyott szeretőre emlékezzen majd rá az utókor. 1922-ben meg is tartották esküvőjüket, s ezzel – mindkettejükre jellemző módon – a kapcsolatukat le is zárták. (A válásra végül csak 1926-ban került sor.) Kettejük kapcsolatára jellemzően, Fedák Sári végkielégítésként nem pénzt kért, hanem: „nekem csak az összeget fizesse ki, amit nálam megivott!” – mondta. Végül a bíróság 30 ezer dollárt ítélt meg , ami a dúsgazdag „csekkszpírnek” csúfolt írónak meg se kottyant.

Végül Darvas Lilit is feleségül vette, s mind a ketten a zsidóüldözést megelőzendő Amerikában telepedtek le.

Mivel külön-külön is sokat utaztak, alig találkoztak egymással, ennek volt tudható, hogy még a Molnár Ferenc életelemének tekintett jó kis veszekedésre sem maradt idejük. Gazdag szerelmi élete a Darvas Lilivel kötött házassággal korántsem ért véget. (Korábban hosszú, meghitt viszonyt folytatott Varsányi Irén színésznővel is, aki azonban nem volt hajlandó férjétől elválni, így csak a kitartó szerető szerepét játszotta el az életben, illetve az író által írt legkiválóbb szerepeket a színpadon, melyekből egyébként szép számmal jutott Darvas Lilinek is.) 

Molnár Ferenc 1933-ban ismerkedett meg Budapesten Bartha Vandával, aki egy jómódú jászberényi orvoscsaládba született, de korán árvaságra jutott. Mielőtt a neves írónak bemutatták, 25 éves korára már elvált asszony volt. Megismerkedésüket követően Molnár Ferenc alkalmazta mint személyi titkárát, később menedzsere és szerkesztője is lett. A szintén zsidó származású Bartha Vanda az 1939-ben Amerikába emigrált Molnár Ferenc után maga is az Újvilágba költözött. Közös épületben laktak a New York-i Plaza Hotelben, az író egy hetedik emeleti apartmanban, Bartha pedig egy szerényebb szobában a tizenötödiken – s eközben, Darvas Lili gyakori távollétében mély szerelmi viszony szövődött közöttük. Ám amikor a fiatal nő, jókora késéssel arról értesült, hogy itthon maradt családtagjait Auschwitzban elpusztították, depresszióban esett, s jelentős mennyiségű gyógyszert vett be melyre whisky-t ivott, így sikeres öngyilkosságot követett el.

Molnár Ferenc emlékiratainak első sora így hangzik: „Vanda meghalt – életem fénye kialudt.” Molnár Ferenc nem tudta elengedni Bartha Vanda emlékét, éjjelente felkelt, s úgy beszélgetett vele, minthogyha élne. Az író még öt esztendőt élt visszavonultan, betegségektől gyötörten. Kettejük sírja egymás mellett fekszik a Linden Hill-i temetőben. Darvas Lili intézte így férje végső nyughelyét.

Molnár Ferenc tán legsikeresebb darabjában, a Liliomban, amelyben az író saját érzésvilágát formálta meg, Muskátné azt mondja a címszereplőnek, hogy ő egy művész és nem tisztességes ember. A szerelmeiről szóló felolvasóest tanulsága is aligha lehet más.

 

A Corvina könyvkiadó 2021 januárjában jelentette meg Réczei Tamás: Nagyon kell szeretniök című kétkötetes munkáját, amelyhez Nyáry Krisztián: Így szerettek ők című műve (eredetileg másfél oldalas Facebook-bejegyzései) adták az ötletet. Réczei Tamás, mint az EMIH-hel együttműködő Firgun Zsidó Kulturális Alapítvány elnöke elmondta, hogy magyar írók: Ady Endre, Karinthy Frigyes, Móricz Zsigmond, József Attila, Babits Mihály, vagy Molnár Ferenc és számos társuk házasságába, kapcsolataiba pillanthatunk bele a kötetekben, eredeti levelezésük, naplóik, önéletrajzaik, kortársaik véleménye, újságcikkek alapján. Megismerjük az emberi oldalukat, magánéletüket, múzsáikat, szeretőiket, szerelmeiket. Réczei Tamás ezeket a történeteket vitte színpadra irodalmi minidrámákban, melyek több nagyvárosban, eddig Szegeden, Tatabányán, Sárospatakon, Miskolcon és a budapesti Átriumban elevenedtek meg.

Molnár Ferenc szerelmeivel indult a Zsidó Irodalom Lipóciában sorozat a Zsilipben, melynek következő előadása, mint Réczei Tamástól megtudtuk, Karinthy Frigyes és az Auschwitzban elpusztított felesége dr. Böhm Aranka házassága mindennapjainak bemutatása lesz.

 

Megszakítás